Kultúrtörténeti évfordulók Szeptember 17-én

1814: Megszületett Pulszky Ferenc politikus, régész, műgyűjtő. Sokan a dualizmus kultúrpápájának nevezték. Tevékenyen részt vett az Esterházy-képtár és több más külföldi gyűjtemény állami megvásárlásának előmozdításában. Ezekből a gyűjteményekből jött létre később az Iparművészeti és a Szépművészeti Múzeum. 25 éven keresztül volt a Nemzeti Múzeum igazgatója, majd a magyarországi könyvtárak és múzeumok országos főfelügyelője lett. 

1826: Megszületett Georg Friedrich Bernhard Riemann német matematikus. Rövid élete ellenére korának egyik legnagyobb matematikusa volt, munkássága máig tartó hatást fejtett ki a természettudományok területén. Úttörő munkát végzett a matematikai analízis, a differenciálgeometria, a matematikai fizika és az analitikus számelmélet területén. Az általa kidolgozott geometriát sokan az einsteini általános relativitáselmélet előkészítésének tekintik.

1844: Megszületett Puskás Tivadar mérnök. Távíróközpontot tervezett, ekkor tudta meg, hogy Bell feltalálta a telefont. Elkezdett gondolkodni egy olyan lehetőségen, hogy több ember használja egyszerre a készüléket. Ötletéhez megnyerte Edisont is és Puskás tervei alapján születtek meg az első telefonközpontok. Másik jelentős találmánya a telefonhírmondó volt, amely lényegében a rádió őse volt. Nevét többek között Budapest IX. kerületében távközlési technikum, Budapest XI. kerületében, Siófokon és Szekszárdon utca őrzi.

1896: Megszületett Pátzay Pál kétszeres Kossuth-díjas szobrászművész, éremművész, Kiváló művész. Művészetszemléletében és alkotásaiban a római iskola egyik legkövetkezetesebb képviselője volt. Neoklasszicista alkotásai harmóniát sugároznak és barokkos lendületet. Jelentősebb munkái: Kenyészegő (Kapuvár, majd ennek másolata Szeged), Balassi Bálint (Budapest, Körönd), Lenin (Budapest, Dózsa György út, majd Szoborpark), A második világháború páncélos csatájának emlékműve (Debrecen).