Kultúrtörténeti évfordulók Június 14-én

1798: Megszületett Frantisek Palacky cseh történetíró, a cseh tudományos és közélet egyik szervezője, az ausztroszlávizmus hirdetője, a modern cseh történetírás atyja. Filozófiájában és történetírásában is kiemelkedő szerepet töltött be a széles körű szemlélet. Szerinte a történelemben egy vezérfonál megállapítása a cél, melyhez minél szélesebb körben csatlakoznak az egyre részletesebb információk. Foglalkozott az államigazgatás és államtudomány történetével, munkásságában fontos szerep jutott a szociológiának, az etnográfiának, a művészet-és tudománytörténetnek. Hegel dialektikája alapján a cseh történelem vezérfonalának a csehek és a németek harcát tartotta. 

 

1811: Megszületett Harriet Beecher Stowe amerikai írónő, sokan az amerikai realizmus anyjának nevezik. Műveiben elsőként nézett szembe az amerikai valósággal. Legismertebb műve a Tamás bátya kunyhója, amely a 19. század legnagyobb példányszámban eladott könyve volt a Biblia után és nem kis része volt az amerikai polgárháború kirobbanásában. 

 

1858: Megszületett Dankó Pista cigánymuzsikus, nótaszerző. Dalköltészetében gyakori motívum volt a rózsa, legalább ötven nótájának címében vagy szövegében megtalálható. Számos betétdalt írt népszínművekhez, nótáinak száma megközelíti az ötszázat. A népies műzene egyetlen olyan alakja voilt, akinek személyét több író és költő megörökítette. 

 

1917: Megszületett Kónya Albert fizikus. Pályája elején statisztikus atomelmélettel foglalkozott, majd jelentős eredményeket ért el az atomhéjkutatásban, a kvantummechanikában és a kvantumkémiában, illetve a fémek szilárdtestfizikai vizsgálatában. A BME-n kifejtett szervezőmunkájával és elgondoláaival nagyban hozzájárult a korszerű magyarországi koherens optikai kutatásokhoz és méréstechnikai fejlesztésekhez, kísérleti vékonyrétegekkel történő felületfizikai vizsgálatokhoz. 

 

1925: Megszületett Darvas Iván a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, Érdemes és Kiváló művész. A színpadi alakok belső lelki vívódásait árnyaltan jelenítette meg. Magas fokú intellektualitása érzelmi elmélyültséggel, rejtett iróniával párosult. Számos filmben nyújtott kiemelkedő alakítást.