Kultúrtörténeti évfordulók Október 10-én

1731: Megszületett Henry Cavendish angol fizikus, kémikus. A levegőből leválasztott és sűrűségméréssel azonosított több gázt. többek között a hidrogént, amiről ő ismerte fel, hogy önálló elem. Felismerte még többek között, hogy a víz a hidrogén égésterméke, és a levegő az oxigén és a nitrogén keveréke. A fizikai kémiában főleg a fázisátmenetek foglalkoztatták, megalkotta a látens olvadás-és párolgáshő fogalmát. Érzékeny torziós mérleg segítségével igazolta Newton gravitációs törvényét, és meghatározta a gravitációs állandót.

. 

1809: Megszületett Flór Ferenc orvos, sebész, szülészmester, orvosi szakíró, honvéd alezredes, az 1848-49-es szabadságharcban a hadügyminisztérium egészségügyi osztályának vezetője. A Kisdedápolás című orvosi disszertációját Magyarországon elsőként magyar nyelven írta és védte meg. Később is erőfeszítéseket tett a magyar nyelvű orvosi szaknyelv megteremtéséért. Ő volt az első, aki érzéstelenítésre kloroformot használt, emellett őt tekintik a magyarországi közegészségügy egyik megteremtőjének. Nevét napjainkban Kistarcsán kórház és egészségügyi szakközépiskola őrzi.

1813: Megszületett Giuseppe Verdi olasz zeneszerző, a 19. század egyik legnépszerűbb zeneszerzője. A 19. századi opera Wagnerrel egyenértékű vezéralakja, az olasz zene világviszonylatban egyik leghíresebb képviselője. Művészetének fejlődése a kora 19. század jelentős olasz mestereinek művészetéből ágazott ki, áttörte korának bel canto kliséit, és a zenedráma szolgálatába állította az éneket. Munkássága egyaránt hatással volt a századforduló és a 20. századi opera fejlődésére. Műveit napjainkban is nagy sikerrel játsszák világszerte.

1892: Megszületett Zsirai Miklós Kossuth-díjas nyelvész, egyetemi tanár. A nyelvészeten nemcsak a nyelvi kérdéseket, hanem néprajzi, őstörténeti, vallástörténeti kérdések összességét is értette. Elsősorban obi-ugrista volt, de munkássága kiterjedt a finnugrisztika egyéb területeire is. Szerkesztője volt a Nyelvtudományi Közleményeknek és a Magyarosan című nyelvművelő folyóiratnak, az 1950-es években rádióműsorban népszerűsítette a magyar nyelvet.

2002: Stockholmban Kertész Imre kapja meg az irodalmi Nobel-díjat. Kertész Imre első magyarként kapta meg ezt a rangos kitüntetést, amelynek indoklása így szólt: "egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatainak szószólója a történelem barbár önkényével szemben". A díjazott Sorstalanságot 13 éven keresztül írta. 1975-ben jelent meg, először inkább külföldön lett lett sikeres. Magyarországon inkább a rendszerváltozás után, de még jobban a Nobel-díj átvétele után került az érdeklődés középpontjába. A regény főhőse egy kamas fiú, akit a náci haláltábor tapasztalati érleltek felnőtté, ás aki ezért képtelen visszatérni korábbi életéhez.