Kultúrtörténeti évfordulók November 4-én

1760: Megszületett Görög Demeter polihisztor, a magyar irodalom szervezője és mecénása. Országos terjesztésű lapjaiban igyekezett felkarolni a magyar nyelv, a magyar tánc és a magyar öltözködés ügyét. Magyarországról elsőként közölt a kor színvonalának megfelelő térképeket, és tanító cikkeivel a mezőgazdaságot is igyekezett felpezsdíteni. Hatására terjedt el az országban többek között a lóhere termesztése, de elsősorban a borászat és a szőlőtermelés területén születtek kiemelkedő munkái. Egyik legismertebb irodalmi újsága a Hadi és Más Nevezetes történetek volt, amelyben többek között Csokonai és Berzsenyi munkái jelentek meg először nyomtatásban. Bécsi lakása a korabeli magyar irodalom egyik legfontosabb központja volt.

1849: Megszületett Lóczy Lajos geológus, geográfus, egyetemi tanár. A földtan és a földrajz egyik kiemlkedő tudású magyar művelője volt. A pesti egyetemen a földrajzi tanszék vezetője volt, tanszékvezetősége alatt a Földrajzi Intézet természetföldrajzi és geológiai kutatások elismert műhelyévé vált. Vezetésével induló több évtizedes kutatások mérték fel a Kárpát-medence szerkezetét, alaktanát, kőzeteit, ásványkincseit. A Balaton tanulmányozásának 32 monográfiát szentelt. Egyik alapítója volt a Magyar Földrajzi Társaságnak.

1868: Megszületett Rigler Gusztáv orvos, higiénikus, tanszékvezető egyetemi tanár. Kutatási területe szerteágazó volt, Foglalkozott bakterológiával, szerológiával, járványtannal és fertőtlenítéssel. Vizsgálta a talaj-és vízhigiénét, az alföldi artézi kutak vizét, a gyógyfürdőket és az ásványvizeket. Közegészségtani tankönyvek és gyakorlati kézikönyvek írásával segítette a járványok leküzdését és a járványos betegségek megelőzését. Sokra becsülte és ő maga is gyakorolta a higiénés felvilágosító munkát, egyik szervezője volt a tisztiorvosi továbbképzéseknek. 

1880: Megszületett Pór Bertalan Kossuth-díjas festő, főiskolai tanár. A modern képzőművészeti irányzatok és a Munkácsy-hagyományokra is építkező realizmus metamorfózisának mondják művészetét. Képein jelentősek az állatszimbolikák, amelyek a vihar előtti csendet, nagy erőt és egyre nagyobb feszültséget fejeznek ki. Legkifejezőbb alkotásai a tájképei és portréi.

1922: Howard Carter brit régész megtalálja Tutanhamon sírját. A régész több éves kutatás után találta meg a régen keresett sírt. A 20. századig ez volt a Királyok völgyében az egyetlen érintetlenül fennmaradt fáraósír. A felfedezésnek köszönhetően az addig szinte ismeretlen fáraó az ókori Egyiptom egyik leghíresebb történelmi személyévé vált, az itt talált leletek a legismertebb ókori műkincsek közé tartoznak.