Kultúrtörténeti évfordulók Március 20-án

1488: Brünnben Filipec János nyomdájában megjelenik a Thuróczy-krónika. A munka a kor szokásától eltérően a misekönyvek gótikus betűtípusával készült. A magyarok történetét beszéli el. A krónika 41 magyar királyt és vezért ábrázoló, kézzel színezett fametszetet tartalmaz. Zsigmond korától egészen 1470-ig tárgyalja Magyarország történetét. Thuróczy forrásai magyar krónikák, oklevelek és humanista szerzők munkái voltak. Műve nagy hatással volt a magyar nemesség szittya öntudatára.

1770: Megszületett Friedrich Hölderlin német költő. Költészete a klasszicizmus és a romantika határán foglal helyet. Rajongott az antik görögökért, a görög tájakért, a csodás szigetekért. Saját korának világából a hajdani athéni demokrácia eszméihez menekült, valósnak gondolta az olümposzi isteneket. Legjelentősebb munkáját a görög szabadsághősről, Hyperionról írta. Életműve csonka maradt, mivel élete második felét elborult elmével élte le.

1828: Megszületett Henrik Ibsen norvég drámaíró, színházi rendező, költő. Nála jelenik meg a dráma világában a pszichológiai megalapozottságú, társadalmi és lelki folyamatokat ábrázoló stílus. Analitikus drámáiban kulcsfogalom az élethazugság: a gazdag polgári környezetben élő főhősök másnak mutatják magukat, mint amilyenek valójában, s ezzel magukkal együtt a környezetüket is tönkreteszik (Vadkacsa).

1852: Megjelenik Harriet Beecher Stowe Tamás bátya kunyhója című műve. A mű megjelenésekor mély hatást gyakorolt a feketék megítélésére és az Egyesült Államok-beli rabszolgaságra, lényegében az amerikai polgárháború kirobbanásához vezető út része volt. A regény a 19. század legkelendőbb regénye volt, a Biblia után a második legnagyobb példányszámban eladott könyv címét is kiérdemelte.

1886: Megszületett Pais Dezső nyelvész. A nyelvtudomány minden ágát művelte, legszívesebben a szószármaztatással és szótörténettel foglalkozott. Rendszerezte a magyar történeti személynévkutatás elméletét, elsőként teremtette meg a középkori személynévadás jelentéstanát. Új műfajt teremtett teljes szócsaládok vizsgálatával. Munkásságának egyik másik nagy állomása a nyelvemlék-magyarázat, foglalkozott  a Halotti beszéddel, az Ómagyar Mária-siralommal és Anonymus krónikájával. Foglalkozott még mondattanelmélettel és a hangtörténet kutatásának módszertanával. Számos tudomány-népszerűsítő cikket írt. Nevét Budapest harmadik kerületében általános iskola őrzi.

1931: Megszületett Avar István a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth-és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, Érdemes és Kiváló művész. Erőteljes, szép orgánuma, természetes játékstílusa szakmai és közönségsikert egyaránt eredményezett számára. Pályafutása alatt a drámairodalom legnagyobb szerepeit játszhatta el. A színpad mellett számos magyar film és tévéjáték főszereplője volt. A Színház és Filmművészeti Főiskolán színpadi beszédet tanított.

1956: Megszületett Vavyan Fable írónő. 11 éves kora óta ír. Fesztelenül könnyed, merész stlusával, vagány humorával, csak rá jellemző, játékos egyedi nyelvezetével ledöntötte a műfajkorlátokat, ezzel az igényes szórakoztatásra vágyó olvasók kedvence lett. Regényeiben egyedülállóan váltogatja a karakter-és helyzetkomikumot a nyelvi humorral. Művei között akció-és kalandregényeket, fantasy műveket egyaránt találunk.