Kultúrtörténeti évfordulók Március 14-én

1769: Megszületett Kármán József író, ügyvéd. Elsősorban a magyar nőolvasókat megcélzó Uránia című folyóiratával vált kultúrtörténeti jelentőségűvé. Itt jelent meg három részben a Fanni hagyományai című szentimentalista regénye, melyben az egyéne jogait s az érzelmek öntörvényűségét állította középpontba. A módi című esszéje a nők divatmajmolását bírálta. A nemzet csinosodása a magyar kora romantika alapműve. Ebben kifejti, hogy a rusztikus, a tanulást-önképzést az egyetem után abbahagyó magyar nemesi életmód helyett folyóiratokra, vitákra van szükség, s eredeti művekre, amelyek a magyar világról szólnak.

1804: Megszületett id. Johann Strauss osztrák zeneszerző, zeneköltő. A kultúrtörténetbe leginkább keringőivel és a Radetzky-indulóba vonult be. Sokan csak a "bécsi Orpheuszként" emlegetik. Berlioz egyenesen a "bécsi keringő atyjának" nevezte, szerinte Bécs Strauss nélkül olyan, mint Ausztria a Duna nélkül". 

1879: Megszületett Albert Einstein német elméleti fizikus, a 20. század egyik legnagyobb tudósa. Fontos szerepet játszott a kvantuelmélet kialakulásában, ő nevezte először a fényt olyan részecskék együttesének, amelyeket az atomon belüli változások hoznak létre. Emellett számos további elmélettel írta be a nevét a fizika történetébe. 1905-ben arról értekezett, hogy az igen nagy sebességek tartományában a távolság és az idő a megfigyelő helyzetétől és mozgásától függ, tehát sem a tér, sem az idő nem abszolút. Ez volt a speciális relativitáselmélet, amelyet nemsokára a tömegre is kiterjesztett, majd 1915-ben a gyorsulás és a gravitáció közötti kölcsönhatás újragondolásával még tovább általánosította. Az általános relativitáselmélet szerint már minden megfigyelés és mérés relatív. A kvantummechanikához hasonlóan Einstein elméletei tovább rombolták az addigi világképet.

1910: Megszületett László Gyula Széchenyi-díjas régész-történész, képzőművész, egyetemi tanár. Leginkább a kettős honfoglalás általa kidolgozott elméletével vált ismertté. Szerinte a magyarság két lépcsőben szállta meg a Kárpát-medencét. Az első szakasz 670 körül volt, ez volt a griffes-indás bejövetel, a másik az ismert 895 körüli honfoglalás. 

1912: Megszületett Sebestyén Géza könyvtáros, bibliográfus, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgató-helyettese (1958-1976), a második világháború utáni magyar könyvtárügy egyik vezető személyisége. Kidolgozta a népkönyvtári rendszer tervezetét, részt vett a műszaki egyetemi könyvtári hálózat kialakításában és a könyvtártan egyetemi oktatásában. Az OSZK-ban szervezeti megújítást hajtott végre, megindította a számítógépesítést, és megújította a nemzeti bibliográfiai kiadványsorozatot. Sallai Istvánnal közös munkája, A könyvtáros kézikönyve évtizedekig alapműnek számított a könyvtárosképzésben. Négy éven keresztül volt főszerkesztője a Könyvtári Figyelő című folyóiratnak.

1933: Megszületett Michael Caine kétszeres Oscar-és háromszoros Golden Globe-díjas angol színész. Az angol színjátszás nagy öregjének számít, több mint száz filmben szerepelt. Művészi érdemeinek elismeréseként II. Erzsébet 2000-ben lovaggá ütötte. Ismertebb alakításai: A sas leszállt, A híd túl messze van, Gyilkossághoz öltözve, A Poszeidon kaland, Menekülés a győzelembe, Hannah és nővérei, A Rivéria vadorzói, Lángoló jég

1948: Először adnak át Kossuth-díjakat. A díj a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetés, amelyet az 1848-as forradalom centenáriuma alkalmából alapítottak. Kezdetben a tudomány, a művészet és az irodalom területén, valamint a szocialista termelőmunkában kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyeket és csoportokat jutalmaztak vele. 1963 óta csak a kulturális és művészeti alkotó tevékenységet jutalmazzák. 1990 óta a köztársasági elnök adományozza a miniszterelnök előterjesztésére.