Kultúrtörténeti évfordulók Március 13-án

1835: Megszületett Haggenmacher Károly svájci születésű malomgépész, feltaláló. Pályafutását a pesti József Hengermalomban kezdte, később az első Pest-Budai Gőzmalmi Társulat malmának egyik vezetője lett. Mintegy 15 malomipari találmányt köt az ő nevéhez a technikatörténet. Legismertebb közülük a síkszita és a daratisztító gép.

1885: Megszületett Mező Ferenc sporttörténész, tanár, olimpiai bajnok. Gyermekkorától kezdve érdeklődött különböző sportágak, péládul az atlétika, a tenisz, a birkózás és a sportlövészet iránt. Első jelentős könyve az 1923-as Az ókori olimpia volt. Öt évvel később az amszterdami olimpián szellemi olimpiai bajnokságot nyert Az olimpiai játékok története című munkájával. 

1888: Megszületett Anton Szemjonovics Makarenko szovjet pedagógus. Pedagógiája közösségi jellegű irányzatnak tekinthető. Ez lehetővé teszi egyrészt a társadalom számára hasznos állampolgárok nevelését, másrészt az autonóm személyiség létrejöttét. Elvei szerint az egyén nevelése önmagában nem képzelhető el, a gyerek önmagából való fejlődését elvetette. Hangsúlyozta, hogy a fejlődés igazi forrása a kollektíva külső kapcsolatai. Kiemelte a munka szerepét az iskolában, valamint radikálisan átértelmezte a fegyelmezés és a büntetés koncepcióját. Az ő jelmondata volt, hogy "Követelek tőled, mert tisztellek".Ugyan elutasította az erőszakot, mégis legtöbb embernek a Makarenkói pofon jut róla eszébe, amely leginkább egy legenda. Írásai közül legismertebb a Pedagógiai hősköltemény.

1899: Megszületett Kodolányi János író, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb képviselője. Munkássága valamennyi irodalmi műnemre kiterjedt. Legjelentősebbek az ókori mitológiát (Égő csipkebokor, Vízöntő, Új ég, új föld) és a tatárjárást (Julianus barát, A vas fiai) feldolgozó regényei. Műveit több nyelvre lefordították. Nevét napjainkban az Ormánságban található Vajszló községben emlékmúzeum, Székesfehérváron pedig főiskola őrzi.