Kultúrtörténeti évfordulók Június 28-án

1577: Megszületett Peter Paul Rubens flamand festőművész, Rembrandt mellett a 17. századi flamand festészet meghatározó egyénisége. Diplomataként politikai feladatokat is vállalt, melyeket sikerrel meg is oldott. Legnagyobb művészi sikereit Párizsban aratta, ahol megfestette Medici Mária és Bourbon Henrik házasságkötését, amely 25 képből álló sorozat volt. Egész Európa festőfejedelemként tisztelte, számos uralkodó és miniszter képmását festette meg. Festett még vallási témájú képeket, tájképeket és aktokat. Utóbbi témában a leghíresebb műve A három grácia című festménye, amelyen mindkét feleségének alakja felismerhető. 

1712: Megszületett Jean-Jacques Rousseau svájci francia filozófus, író, zeneszerző. Politikai eszméi hatást gyakoroltak a nagy francia forradalomra és az utókorra egyaránt. Egyik legfontosabb munkája A társadalmi szerződés, amelyben meghúzza a törvényes politikai hatalom határvonalait. Pedagógiájában megfogalmazta az elfogadó, humanisztikus gyermekszemlélet és nevelés elveit. Legismertebb pedagógiai munkája az Emil avagy a nevelésről, amelyben képzelt regényhősének nevelésére ő maga vállalkozik. Regényét öt szakaszra osztotta, amelyet valójában a gyermeki fejlődés szakaszaiként tagolt.

1784: Megszületett Tittel Pál csillagász, római katolikus pap. Göttingenben tanult, ahol Gauss tanítványa volt. Itt két cikke jelent meg a Tübingeni Évkönyvekben. Magyarországon Egerben volt áldozópap, majd Budán a csillagvizsgáló igazgatója. Magyar nyelvű csillagászati tanulmánya jelent ,meg a Tudományos Gyűjteményben, ebben kifejezte, hogy ő szeretne lenni a magyar nyelvű csillagászati irodalom első mestere. 

1811: Megszületett Kriza János néprajzkutató, költő, műfordító,  unitárius püspök. Fiatalkori verseivel a Petőfi előtti népiesség legjelentősebb alakja volt. Később népköltési gyűjtemény kiadását tervezte, amelyet a szabadságharc miatt csak az 1860-as években tudott véghez vinni. Legfőbb érdeme, hogy az elsők között fordult a néphagyomány teljessége felé, gyűjteményében balladák, dalok, táncszók, találós kérdések, népi sajátosságok, játékok, szokásfolklór, népmesék, tájszavak szerepelnek, és egy tanulmány a székely nyelvjárásról.