Kultúrtörténeti évfordulók Július 5-én

1687: Megjelenik Isaac Newton A természetfilozófia matematikai alapjai című műve. A mű a klasszikus mechanika háromkötetes megalapozása, amely taralmazza Newton mozgástörvényeit és a gravitációs törvényét. Levezeti benne Kepler törvényeit, amelyek a bolygók mozgását írják le. A mű legnagyobb jelentősége az égi és a földi mechanika egyesítése, amely szerint a világegyetemet egységes földi törvények irányítják. 

1806: Megszületett Teleki Blanka grófnő, a magyar nőnevelés egyik úttörője, pedagógiai szakíró. Festészetet és szobrászatot tanult, nagynénje, Brunszvik Teréz hatására a nőnevelést választotta hivatásául. Pesten a mai Szabadság téren leánynevelő intézetet nyitott, amely az első magyar leányiskola volt. Az intézetben szakszerű oktatás folyt olyan tanárok részvételével mint Vasvári Pál és Leövey Klára. A szabadságharc után részt vett a forradalmárok rejtegetésében, ezért börtönbe került, szabadulása után nem tért haza Magyarországra.

1850: Megszületett Kvassay Jenő vízmérnök, a magyar vízügyi szolgálat jelentős alakja. Nevéhez fűződik a vízgjogi törvény megalkotása, valamint az Országos Halászati Felügyelőség és Közegészségügyi Mérnöki Szolgálat megszervezése. Kezdeményezte a balatoni kikötők és a budapesti szabadkikötő megépítését, szorgalmazta a dunai vízi közlekedés fejlesztését. Jelentős szakirodalmi munkásságot fejtett ki vízgazdálkodási, folyószabályozási és mezőgazdasági vízszabályozási területen. Nevét őrzi a Ráckevei (Soroksári)-Duna északi bejárati zsilipje. 

1853: Megszületett Csontváry Kosztka Tivadar festőművész. A magyarországi festészet egyetemes teljesítménye fűződik nevéhez. Eleinte gyógyszerészként dolgozott, majd belső sugallatra kezdett eleinte plen air felfogású tájképeket alkotni, utóbb történeti és bibliai tárgyakat dolgozott fel. A kortárs irányzatok egyedülálló szintézisét hozta létre: A Magányos cédrusban (1907) felismerhetőek a szecesszió elemei, A Panaszfal bejárata Jeruzsálemben (1904) az expresszionizmus felé mutat, míg a Magyarok bejövetele a szürrealizmust előlegezi.

1923: Megszületett Klaniczay Tibor Kossuth-díjas irodalomtörténész. Komoly szerepe volt a hungarológia külföldi terjesztésében, valamint a régi magyar irodalom értékeinek közzétételében és rendszerezésében. Kezdeményezésére jött létre a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság, valamint a Kulturális és történelmi emlékeink nyilvántartása, feltárása és kiadása című országos kutatási alap. Évtizedekig irányította a hazai medievisztikai, reneszánsz és barokk kutatásokat, munkatársaival együtt számos kiadványsorozatot szerkesztett.

1940: Megszületett Tolnai Ottó Kossuth-díjas szerbiai magyar író, költő, műfordító. A vajdasági magyar irodalom sokoldalú és egyik legkiemelkedőbb alakja. Kezdetben rövidprózákat írt, majd versekkel is jelentkezett. Az 1964-ben induló Új Symposion munkatársa, majd főszerkesztője volt. Tagja volt a Jugoszláv Írószövetségnek, melynek utolsó elnöke volt. Új Tolnai világlexikona címmel fiktív lexikoncikkeket írt, amelyek hiányoztak az eredeti Tolnai Világlexikonából, vagy meghatározásuk hiányos volt.