Kultúrtörténeti évfordulók Július 15-én

1606: Megszületett Rembrandt holland festő, a holland aranykor legjelentősebb festője. Kb. 600 festményt, 300 metszetet és 200a rajzot alkotott. Számos önarckép fűződik a nevéhez, ezekből őt magát is megismerhetjük. Munkáinak egyik fő különlegessége a fény-árnyék játék, az erős kontrasztok gyakori használata, amely szinte bevonja a szemlélőt a festmémybe. Műveinek másik jellegzetessége a drámai, életszerű jelenet, amelyből hiányzik a kortársak által gyakran ábrázolt erőltetett hivatalosság. Legismertebb munkája az Éjjeli őrjárat.

1799: Napóleon hadjárata során megtalálják a Rosette-i követ. A táblán levő szöveg háromféle írással volt bevésve, amelynek megfejtése a későbbiekben J. F. Champollion nevéhez fűződött. Champollion aki a rejtvény kulcsát annak a felismerésnek a segítségével találta meg, hogy a hieroglifákban vegyesen fordulnak elõ szójelek, mássalhangzócsoportok jelei, önálló mássalhangzójelek, hangérték nélküli determinatívumok, és ritkán piktogrammok is. Champollion a táblán elõforduló tulajdonnevek alapján lépésrõl lépésre haladva végül is elkészítette az elsõ õsegyiptomi nyelvtant és szótárt.

1930: Megszületett Szabó Gyula a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-és Jászai Mari-díjas színművész, Érdemes és Kiváló művész. Alkata és orgánuma nép hősök megformálására tette leginkább alkalmassá, de színészi képességei más szerepkörben is sikeressé tették. Számos filmben és tévéjátékban szerepelt, szinkronszínészként is jelentős volt, leginkább a magyar népmesék narrátoraként emlékezhetünk rá.