Kultúrtörténeti évfordulók Január 5-én

1761: Megszületett Diószegi Sámuel református lelkész, botanikus. A magyar füvésztudomány megindítását az ő nevéhez kötik sokan. Szorgalmazta egy növénytani szaklap vagy folyóirat megindítását, amely csak évtizedekkel később jött létre. Legjelentősebb munája a Fazekas Mihállyal közösen összeállított Magyar füvészkönyv, amely nagyban segítette a természettudományi szaknyelv magyarosítását. 

1868: Megjelenik a Borsszem Jankó című politikai élclap. A lapot Ágai Adolf alapította és szerkesztette, Csicseri Bors álnéven publikált is a lapban. Célközönsége elsősorban a városi nagypolgárság volt. A korszak élclapjai közül a legnagyobb sikert érte el kétezres példányszámával, ami néha nagyobb is volt. Szellemisége eleinte friss, elegáns humorú, később a fialatos frissesség eltűnik, de a vitriolos élcelődőkedv mindvégig megmarad. A társadalom tipikus figuráit, viszonyait kifigurázó írások mellett számtalan karikatúrát is közölt. A korszak számos festőjének és grafikusának a pályája kezdődött itt, többek között Jankó Jánosé. A lap egészen 1938-ig jelent meg.

1914: Megszületett Straub F. Brunó kétszeres Kossuth-díjas biokémikus, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának utolsó elnöke (1988-1989). Kutatói tevékenysége főleg az enzimek, az izomműködés, a fehérjeszintézis és a sejtlégzés területére koncentrálódott. Ő fedezte fel az aktint, állati szervezetből sárgaenzimet állított elő, amelyet Straub-diaporáznak neveztek el.

1921: Megszületett Friedrich Dürrenmatt svájci író. Művei többnyire az erkölcsi és politikai paradoxonok kérdéseit feszegetik. Írásai a modernizmus és a posztmodern határán mozognak, az erkölcsi kérdések felvetése az egyik, míg folytonos intertextualitása a másik irányba billentik a szöveget. Figurái többnyire morálisan elítélendő, vagy szánalmas alakok, akik azonban majd minden esetben győzelemre jutnak. Ez a győzelem azonban kegyetlen látlelettel szolgál a világ állapotát illetően. Ismertebb művei: Az ígéret, Az öreg hölgy látogatása, A fizikusok.

1932: Megszületett Umberto Eco olasz író, a modern európai kultúra nagy irodalmára és tréfamestere. Tudományos pályafutását középkor-kutatóként kezdte. Az igazi világhírt irodalmi munkássága hozta meg számára. Első jelentős műve A rózsa neve volt, amelyből később film is készült Sean Connery és Christian Slater főszereplésével. Jeletős művei: Foucault-inga, A tegnap szigete, Baudolino, Hogyan írjunk szakdolgozatot, A legendás földek és helyek története.

1944: Megszületett Schütz Ila Jászai Mari-díjas színművésznő, Érdemes és Kiváló művész. A komédiától a tragédiáig minden szerepében hiteles volt, a nézőközönség leginkább vígjátékokban nyújtott alakításait szerette meg. Játszott az Egyetemi Színpadon, a Mikroszkóp Színpadon és a Madách Színházban. Több mint háromszázszor alakította Doris szerepét a Jövőre veled ugyanitt című darabban Sztankay István partnereként. 

1954: Megszületett Krasznahorkai László József Attila-és Kossuth-díjas író. Első írása a Mozgó Világban jelent meg. Eleinte a Gondolat Könyvkiadónál dolgozott dokumentátorként, 1982 óta szabadfoglalkozású író. Műveit elismeréssel fogadták az USA-tól Japánig, sokan a magyar Gogolnak is nevezik. Több alkotását is megfilmesített filmrendező barátja, Tarr Béla, legismertebb közülük a Sátántangó.

1975: Megszületett Bradley Cooper amerikai színész. Karrierjét kisebb szerepekkel kezdte, játszott többek között a Szex és New Yorkban is, majd műsorvezető volt a Discovery Channelen. Színészként az Alias című sorozat hozta meg számára, amelyben Will Tippint játszotta. Jelentős szerepei voltak még a Másnaposok-trilógiában, a Szupercsapat filmváltozatában és az Amerikai mesterlövészben.