Kultúrtörténeti évfordulók Január 28-án

1830: Megjelenik Széchenyi István Hitel című műve, amely a magyar reformmozgalom programjává válik. Alapgondolata: a fennálló állapotok hibásak, ezek megváltoztatása nélkül kilátástalanok az egyéni erőfeszítések. Erre a következtetésre egy élmény által jutott, amelynek nyomán a hitelhez jutást akadályozó törvényekben találta meg azt a pontot, amelynek bírálatára mondandóját építhette. Elsősorban annak bemutatására összpontosított, hogy a hitelhiány oka az, hogy a tulajdonos birtok feletti szabad rendelkezését gúzsba köti az ősiség és a fiskalitás. De számos más területen is az „elavult rozsdás systema bilincseiből” való kibontakozást sürgette: az alkotmány kiterjesztését javasolta a nem nemesekre, a robot, a kilenced, az úriszék eltörlését, a céhek, a belső vámok eltörlését. Szeme előtt az angol minta lebegett, s a francia forradalom példájával ösztökélte a birtokosokat a reformokra. Széchenyi hitt az emberiség haladásában és abban, hogy a még „ifjú korában” levő magyar nemzet nagy jövő előtt áll. Elfogadtatta azonban kortársaival azt a felismerését is, hogy a változás főként saját magunkon múlik.  A munka óriási feltűnést keltett. Méltatói szinte azon nyomban korszakos jelentőségűnek kiáltották ki, a maradi nemesek viszont égetnivalónak találták a könyvet.

1841: Megszületett Újházi Ede színész, jellemkomikus, a realista színjátszás egyik úttörője. Páratlan volt színészi eszközismerete. Kiapadhatatlan komikusi vénája a tragikus és komikus elemeket ötvöző vígjátékokban tette legsikeresebbé, de szerepelt operettben és balettben is. Legismertebb szerepe Hauptmann Crampton mestere volt, ezért kortársai mindenhol Mesternek szólították.

1844: Megszületett Benczúr Gyula festőművész. A 19. századi magyar akadémikus festészet kiemelkedő alakja. Pákyájának korai szakaszát biedermeier stílusú arcképek, romantikus életképek és történelmi tárgyú képek jellemzik. Pályájának későbbi szakaszában festett még aktokat, portrékat és mitológiai tárgyú képeket. Legismertebb képei a Hunyadi László búcsúja és a millennium alkalmából festett Budavár visszavétele.

1948: Megszületett Kern András Kossuth-és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, író, énekes, humorista, Érdemes és Kiváló művész. Sajátos karaktere, fanyar humora, bensőséges játékstílusa tudatos szerepépítéssel párosul. Színpadon és filmben egyaránt maradandót alakított, rendszeres ír és lép fel a Rádiókabaréban, számos tévéműsor állandó vendége (Heti Hetes). A Színház-és Filmművészeti Főiskola elvégzése után a Vígszínházhoz szerződött, melynek napjainkban is tagja. Jelentősebb filmszerepei: Húsz óra, Egri csillagok, Régi idők focija, A Pogány Madonna, Ripacsok, Csak semmi pánik, Te rongyos élet, Hamis a baba, Privát kopó, Sztracsatella, A miniszter félrelép, Meseautó, Csocsó, avagy éljen május elseje