Kultúrtörténeti évfordulók Augusztus 27-én
1770: Megszületett Georg Wilhelm Friedrich Hegel német filozófus, egyetemi tanár, a klasszikus német filozófia és a német idealizmus legnagyobb és legjelentősebb képviselője. Hatalmas vízióival és kinyilatkoztatásaival az emberiség egész történelmét kívánta átlátni. Leginkább a történetfilozófiai teóriája ismert (A szellem fenomenológiája), amelynek alapja a tézis-antitézis gondolat. Meggyőződése szerint az emberi történelem a Világszellem fejlődése a szabadság tudatában. A történelem korszakai mindig válaszok a korábbiakra, vagy abban az értelemben, hogy az ellenkezőjét (antitézis) valósítják meg, vagy abban az értelemben, hogy egy magasabb egységben (szintézis) oldják fel az előző korokat.
1776: Megszületett Barthold Georg Niebuhr német történész, közgazdász, diplomata. A Porosz Királyság szolgálatában végzett diplomáciai tevékenysége mellett a forráskritikai módszert alkalmazó, modern történetírás egyik előfutáraként tartják számon. Történészként elsősorban a római nép történetével foglalkozott, ötkötetes művében az első pun háborúig dolgozta fel a római történelmet. Elsőként szakított radikálisan azzal a nézettel, hogy az ókori auktorok munkái minden vonatkozásban hiteles forrásként kezelendőek. Történelmi munkái mellett államtudományi, közgazdasági és nyelvészeti tanulmányokat is írt.
1845: Megszületett Lechner Ödön építész. A szecesszió építészetének világhírű, iskolateremtő mestereként és a magyar szecessziós építészet megteremtőjeként tartják számon. Olyan neves épületek fűződnek a nevéhez, mint az egykori Postatakarékpénztár Hold utcai épülete, az Iparművészeti Múzeum épülete, a MÁV Nyugdíjintézet bérháza az Andrássy úton, a Magyar Állami Földtani Intézet épülete a Stefánia úton, Kecskeméten a Városháza és a Takarékpénztár, Sárospatakon az Állami Tanítóképző épülete és Szegeden a Városháza. Nevét Budapesten fasor, Szegeden és Kecskeméten utca őrzi.
1883: Megszületett Verebély László Kossuth-díjas villamosmérnök, egyetemi tanár. Az USA-ban szerzett villamosmérnöki diplomát, ezzel ő lett az első európai okleveles villamosmérnök. A Ganz-gyár munkatársa volt, majd a Műegyetem professzora. Részt vett több vasútvonal villamosításában, Kandó Kálmánnal közösen dolgozta ki az 50-es periódusú fázisváltós mozdonyokat. Fontos szerepet vállalt a villamosenergia-ellátás országos kialakításában is. Foglalkozott az elektrotechnika történetével is. Nevét Budapest XIII. kerületében műszaki szakközépiskola őrzi.
1895: Megszületett Alföldi András régészprofesszor, ókortörténész. Behatóan foglalkozott epigráfiával és numizmatikával, de legfőképpen a császárkori Pannóniára specializálódott, mellette érintette a hunok és az avarok hagyatékát is. Hatalmas tudása és tudományszervező munkássága nagy hatással volt Róma egész történetének későbbi kutatására. Szerkesztette többek között a Numizmatikai Közlönyt és az Archeológiai Értesítőt.
1918: Megszületett Mészöly Dezső Kossuth-díjas író, költő, műfordító, dramaturg, egyetemi tanár. Irodalmi tevékenysége elsősorban műfordításokban valósult meg. Lefordította Villon teljes életművét és jelentősek Shakespeare-és Moliere-fordításai is. Rendszeresen írt verseket, amelyekben gondos előkészítés, műgond fedezhető fel, veretes nyelv, tömörség, több helyen gúnyos és ironikus hang jellemzi.
