Kultúrtörténeti évfordulók Április 2-án

1725: Megszületett Giacomo Casanova velencei kalandor, író. Legismertebb munkája az Életem története című emlékirat, amelyet halála után adtak ki. A francia nyelven íródott önéletrajz javarészt szerelmi kalandjairól szól, ennek köszönhetően neve később a nőcsábászok szinonimájává vált. A mintegy 4000 oldalas mű ezek mellett meglehetősen hű képet ad kora társadalmáról. 

1805: Megszületett Hans Christian Andersen dán költő, meseíró. Dán, német és görög legendákra, történelmi tényekre, a néphitre, valamint kora irodalmi mozgalmaira támaszkodott. Történetei a biedermeier kor legjelentősebb meséi, napjainkban szinte a világ minden táján ismertek. Legismertebb meséi: A kis gyufaáruslány, A császár új ruhája, A rút kiskacsa, A kis hableány, A rendíthetetlen ólomkatona.

1933: Megszületett Konrád György író, esszéíró, szociológus, a kortárs magyar próza világszerte egyik legismertebb alakja, műveit számos nyelvre lefordították. Első cikkei az Új Hang című folyóiratban jelentek meg. Az ötvenes-hatvanas években bontakozott ki esszéíró munkássága. Írásaiban legszívesebben a francia és az orosz irodalommal foglalkozott. A regényírás mellett városszociológiai kutatásokat végzett, melynek gyümölcse A városalapító című regény volt. A nyolcvanas években főleg politikai jellegű cikkeket írt, a rendszerváltás után a regényírás mellett is rendszeres a közéleti tevékenysége.

1936: Megszületett Csukás István Kossuth-díjas költő, író. Verseskötetei mellett leginkább gyermekeknek szóló műveivel vált ismertté. Olyan halhatatlan mesefigurákat teremtett meg, mint például Mirr-Murr, Pom-Pom, A Nagy ho-ho-horgász, Süsü a sárkány. Ezekből a figurákból mese-és bábfilmsorozatok készültek, számos ifjúsági regényét pedig megfilmesítettek. 

1939: Megszületett Buda Béla orvos, pszichiáter, pszichoterapeuta, addiktológus. Kutatásai főleg az alkoholizmus és öngyilkosságkutatás, a pszichoterápia, a kommunikációelmélet, a szociálpszichológia és a személyiségfejlődés területeit érintették. Legfőbb szakterülete a kommunikáció-elmélet és -kutatás volt. Legfőképpen a személyközi kommunikációs folyamatok érdekelték. 

1941: Megszületett Glatz Ferenc Széchenyi-díjas történész, egyetemi tanár, a második Németh-kormány művelődási minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke (1996-2002). Fő kutatási területe az újkori európai művelődéstörténet, a tudománytörténet és a történettudomány módszertani kérdései. Jelentős a folyóirat-és könyvszerkesztői munkássága, nevéhez fűződik többek között a Történetírók Tára című sorozat és a Históira című történelmi folyóirat szerkesztése. 

1946: Megszületett Koltai Lajos Kossuth-és Balázs Béla-díjas operatőr, rendező, Érdemes művész. Az 1970-es évek magyar operatőri művészetének egyik meghatározó alakja. Kivételes képessége, hogy a legkülönbözőbb stílustörekvésű rendezőknek is egyenrangú alkotótársa tud lenni. Különleges megvilágítási eljárással dolgozik, amelyet a szakma csak Lajosingnak nevezett el. Az Oscar-díjas Mephisto című film operatőre volt. Operatőri munkássága mellett rendezett is, ezek közül legismertebb munkája Kertész Imre Nobel-díjas művének, a Sorstalanságnak megfilmesítése.

1975: Megszületett Tóth Eszter Zsófia történész, társadalomkutató, a VERITAS Történetkutató Intézet munkatársa. Fő kutatási területe a második világháború utáni társadalomtörténet, nőtörténet. Mikrotörténeti, megéléstörténeti kutatásainak, életinterjúinak témái közé tartozik többek között az anyaság, a nők 1956-ban vállalt szerepe és a férfias munkát végző nők a szocialista időszakban. A Múlt-kor és az URBS folyóiratok szerkesztője, számos könyv szerzője illetve társszerzője. Oldalunkon számos művéről található írás: Kádár leányai, Szex és szocializmus, Repülök a gyógyszerrel és Antall József útja a miniszterelnökségig.