Kultúrörténeti évfordulók Április 1-én

1578: Megszületett William Harvey angol orvos, sebész, anatómiatanár, az anatómia és az élettan tudományának megalapozója. Legfontosabb érdeme, hogy elsőként írta le pontosan és részletesen a vérkeringés rendszerét, megállapítva a szív vérkeringésben betöltött szerepét. Munkáinak egy része az angol forradalom során elpusztult, de 1616-tól készített egyetemi jegyzetei megmaradtak.

1868: Megszületett Edmond Rostand francia költő, drámaíró, az újromantika képviselője. Ő volt a romantikus versdráma újraélesztője. Csengő rímeivel, fellengzős dikciójával, hugós fordulataival, megható tárgyával a legmerevebb naturalista ízlés kellős közepén hatalmas sikert aratott. Legismertebb munkája a Cyrano de Bergerac.

1873: Megszületett Szergej Rahmanyinov orosz zeneszerző, zongoraművész, karmester. Előbb zongoraművészi teljesítményével, legendás technikai tudásával és ritmusérzékével tűnt ki, nemzedéke legnagyobb zongoristájának tartották. Zeneszerzőként később ismerték el. Műveinek nagy része késő romantikus stílusú, melyeken érződik Csajkovszkij, Chopin és Liszt hatása.

1915: Megszületett Cseres Tibor háromszoros Jozsef Attila-és egyszeres Kossuth-díjas író, a Magyar Írók Szövetségének elnöke (1987-1989). Történelmi regényei és tényfeltáró írásai kulcsfontosságúak voltak a magyar nép történelmi lelkiismeretének és büszkeségének ápolásában a 20. század második felében. Legismertebb művei: Hideg napok, Parázna szobrok.

1929: Megszületett Milan Kundera cseh író, költő, esszéista. Irodalmi pályafutása költőként indult, amely meg is hozta számára a sikert. Később regényíróként ért el nagyobb sikereket. Műveiben történelmi helyzeteket, véletleneket és törvényszerűségeket vizsgál szakszerű felkészültséggel. Az ember megismerését tartja legfontosabb feladatának. Legismertebb munkája A lét elviselhetetlen könnyűsége.