Margot Lee Shetterly: A számolás joga. Harlequin Magyarország, 2017.
„Katherine Johnson tudta: ha az ember egyszer megteszi az első lépést, onnantól kezdve minden lehetséges.”
Ha történelemórán eljutunk a 20. század második feléhez, akkor végigkísérjük hogyan lesz az USA-ból szuperhatalom a második világháború megnyerésével és a hidegháború idején miként zajlik a szovjetekkel való verseny a világűr birtoklásáért. Az Államokon belüli faji kérdésekről már kevesebb szó esik, azokról pedig szinte semmi, akik segítették a háttérből elérni ezeket a sikereket. Őket mutatja be ismeretterjesztő munkájában Margot Lee Shetterly, aki négy afroamerikai hölgy pályafutásán keresztül szemlélteti Amerika évszázadának legfontosabb évtizedeit.
A szerző felvázolja az előszóban a kötet témáját, amelyben megosztja velünk a személyes érintettségét is. Ezután kezdi el a történet bemutatását, amely valahol a második világháború közepén kezdődik és a Holdra szállásig tart. Ezalatt belemegy a négy fekete bőrű matematikus hölgy, Dorothy Vaughan, Mary Jackson, Katherine Johnson és Christine Darden karrierjébe és magánéletébe egyaránt. Eközben felvázolja a feketék törekvéseit az egyenlőségre, néha belemegy a repülőgépek és rakéták fizikai tulajdonságaiba, prezentálva azt, hogy mi alapján kellett a hölgyeknek számolniuk. Mindezt a nagybetűs történelem egyes eseményeinek megemlítésével fűszerezi meg.
Onnan indulunk el, hogy a háború alatt még az afroamerikaiak csak a buszok hátuljában ülhettek le és külön kijelölt mosdóba kellett menniük. A háború alatt és ezt követően az eredetileg matematikatanár végzettségű hölgyek számításaikkal segítik a harcokat és a technológiai fejlesztéseket, ezzel pedig elismerést vívnak ki. A végére pedig elhangzik Martin Luther King híres beszéde. A politikatörténetből ismert események közül említésre kerül a csendes-óceáni hídszíntér, majd láthatjuk, milyen hatással van a lakosságra a Szputynik megjelenése, vagy Gagarin és Lajka kutya űrrepülése, és ez annyira motiválttá tette az USA-t, hogy az első kísérletektől eljutunk a Holdra szállásig. Közben fejlődik a technika és nagy szerepet kap az események közvetítésében a televízió és megjelennek az első számítógépek, amelyek megkönnyítik a számolgató hölgyek munkáját.
A szerző ugyan az elején hangsúlyozza, hogy nem történész, mégis érdekfeszítően vezet minket végig ezen a majdnem harminc éven, néha pedig egy-két ironikus megjegyzést is tesz. Ugyan néha részletesen belemegy a műszaki leírásokba, amelyek olykor száraznak tűnnek, viszont ettől lesz teljes a történet, ami alapján látjuk mivel foglalkozott ez a négy hölgy. A kötet végén gazdag képanyag található, ami még közelebb hozza hozzánk az olvasottakat és egy válogatott irodalomjegyzéket is végigböngészhetünk. A könyvből filmadaptáció is készült, amely jobban az űrversenyt hozza a középpontba. a főszerepekben többek között Kevin Costnert, Kirsten Dunstot és Jim Parsont láthatjuk, akit kicsit fura komolyabb filmben látni az Agymenők után.
Lebilincselően megírt munka, amely alapján a történelem mélyére pillanthatunk, és más szemszögből ismerhetjük meg a második világháború végének és a hidegháború kezdetének időszakát.
Sásdi Tamás
