Kókay György: Könyvkereskedelem Magyarországon. Balassi Kiadó, 1997.
„Schiller is úgy vélekedett, hogy a könyvek terjesztéséhez semmivel sem kell kevesebb géniusz, mint megírásukhoz. Ha e neves írónak e megállapításában – melyet Johann Friedrich Cotta stuttgarti könyvkiadóhoz írt levelében olvashatunk – volt is némi túlzás, kétségtelenül jól illusztrálja a könyvterjesztői tevékenység fontosságát.”
Mindig érdekes, ha a szakmája történetéről olvas az ember. A könyvkereskedelem története számos érdekességet rejt, azonban a könyvtörténeti irodalomban eléggé feldolgozatlan rész még napjainkban is. A rendszerváltás előtt ugyan jelentek meg különböző kiadók történetei, egyes könyvkereskedések és egyesületek története, vagy az egyes szereplők visszaemlékezései. A rendszerváltozást követően a Magyar Könyvszemle egykori felelős szerkesztője, Kókay György vállalkozott rá elsőként, hogy egy rövid áttekintést nyújtson a magyarországi könyvkereskedelem történetéről.
A szerző a több korszakra bontott tárgyalást először a történeti háttér felvázolásával kezdi, majd rátér a korszak általános könyvkultúrájára és azután tárgyalja a könyvkereskedelem helyzetét. Először az államalapítást követően a kolostori könyvkultúrával ismerkedhetünk meg, majd következik a reneszánsz, ahol nem maradhat ki az első magyarországi nyomdász, Hess András tevékenysége és Mátyás király könyvtára sem. Utána láthatjuk milyen hatással van a reformáció a könyvkultúrára, amelynek eredménye számos nyomda létrejötte, ezek között megismerhetjük többek között Huszár Gál és Heltai Gáspár tevékenységét. Ekkor még nem vált el egymástól a nyomdászat és könyvkereskedelem, a fokozatos szétválást a török kiűzése után követhetjük végig és az 1700-as évek közepén megismerjük az első budai német ajkú könyvkereskedőt, Johann Gerhard Mausst. Viszonylag részletesen megismerjük az 1772-es Ordo pro bibliopolis rendeletet, amely a magyarországi könyvkereskedelmet szabályozta. Ezután képet kaphatunk a főleg Pesten kibontakozó, egyre inkább csak könyvkereskedelemmel foglalkozó személyek tevékenységéről, mint Emich Gusztáv, vagy Heckenast Gusztáv. A kiegyezést követően pedig tanúi lehetünk annak, ahogy az 1872-es ipartörvényt követően létrejönnek a nagyobb vállalatok, mint az Athenaeum, a Franklin Társulat vagy a Révai Testvérek. Képet kaphatunk az antikvár kereskedelemről is és megismerhetjük a korszak egyik legmeghatározóbb könyvterjesztési formáját, a részletüzletet, amellyel számos nagy sikerű kiadványt értékesítettek. Megismerhetjük a korszak folyamán megalakuló szervezeteket is, mint a német mintára megalakuló „Csak szorosan” és a Magyar Könyvkereskedők Egylete. Az első világháborút követően szőrmentén megismerjük a Károlyi-rendszer és a Tanácsköztársaság könyvkereskedelmét, ezt követően ismerjük meg a Horthy-korszak főbb tendenciáit és képviselőit mint Cserépfalvi Imre és Püski Sándor, de képet kapunk Stemmer Ödön antikváriusi tevékenységéről is. Természetesen nem maradhat ki a korszak nagy eseménye, a Supka Géza által megálmodott Könyvhét sem. Láthatjuk a zsidótörvények, majd a Holokauszt okozta pusztítást a könyvkultúrában, majd tanúi lehetünk a második világháború befejezése után a kommunisták ámokfutásának is. A szocialista időszakban megismerhetjük, hogyan jön létre az Állami Könyvterjesztő Vállalat és megismerhetjük a különböző tematikájú könyvekre szakosodott kiadókat is. A rendszerváltást követően pedig egy kisebb képet kapunk a társadalom olvasási szokásairól és a kötet zárásaként érezhetjük, hogy megvan a remény arra, hogy a könyv sokáig velünk marad.
A kötet eléggé rövid áttekintést nyúlt a magyarországi könyvkereskedelem történetéről, a szerző egy témába sem megy jobban bele, mégis jobban a 19. század könyvkereskedelmével ismerteti meg az olvasót a legjobban, a többi időszaknál ennél csak vázlatosabb áttekintést ad az olvasónak. A könyv története iránt érdeklődő olvasó mégis rengeteg információval gazdagodhat a könyv történetéről. A kissé tömör szöveg ne riassza el az olvasót, nagyon sok érdekességet találhat eme rövid kötet lapjain, ami által megismerheti egy szakma vázlatos történeti áttekintését.
Sásdi Tamás