Dominic Sandbrook: Nagy Sándor. Open Books, 2022.

„Ahogy teltek az évszázadok, Alexandrosz legendája egyre terebélyesedett. Már nem ember volt, hanem szuperhős.”

A történelmet nem könnyű megszerettetni a fiatalokkal, a száraz tények és adatok sokszor elveszik a kedvüket a tanulástól. Jómagam azok közé tartozom, akik könnyen befogadták ezt a tantárgyat, azonban vannak témák, amelyeket nagyon nem kedveltem sokáig. Ilyen volt Nagy Sándor, akit tanulmányaim során sosem tudtam igazán megkedvelni, kellett egy kis idő és egy nagyon jó könyv, mire azt mondhattam, hogy ezt végre jó volt elolvasni. Ezért is voltam kíváncsi Dominic Sandbrook Kalandozások a történelemben című sorozatára, amelynek egy kötete a makedón hadvezér-uralkodóval foglalkozik.

A szerző úgy meséli el számunkra Alexandrosz életét, mintha egy ifjúsági kalandregény lenne a kezünkben. Vannak benne párbeszédek is, de a hangsúly a narráción van. Kezdésnek felvázolja a görög mitológiát és a Kr.e. 4. századi állapotokat Hellászban, ahol a valamikor kiemelkedő, de már hanyatlóban levő Athént említi előbb, majd rátér Makedónia felemelkedésére és II. Phlipposz uralkodására. Itt előkerül Démosthenész is és az általa írt philippikák. Leírja hogyan alakult ki a korinthoszi szövetség és a khairóneiai csata sem maradhat ki, amelyben már kitűnik fia, Alexandrosz, aki apja halálával örökli a trónt. Uralomra kerülésével indul meg a nagy kaland, amely közben Nagy Sándor vezérletével térdre kényszerítik a rettegett Perzsiát, aztán pedig a nagy birodalom többi része behódol neki. Közben pedig olyan nagy csaták kerülnek ismertetésre, mint a granikosz-folyói, az isszoszi és a gaugamélai, mellette pedig említésszinten pár szót szól a Perzsa Birodalom múltjáról, a görög-perzsa háborúkról és Hérodotoszról is. Ezután még sorra kerülnek a szogdok, Egyiptom és eljutnak Indiába is. A történet mesélése közben Alexandrosz társas kapcsolatai is terítékre kerülnek, különös hangsúlyt kap a legjobb barátjával, Héphaisztónnal és lovával, Bukephallosszal való kapcsolata. Nem maradhat ki a szúzai menyegző, a vége felé pedig tapasztalhatjuk, hogy Nagy Sándor is csak ember volt, aki hirtelen halt meg vélhetően maláriától, utána pedig a szerző még leírja hogyan esett darabokra az általa meghódított világ, mellette pedig szól a jelentőségéről és arról, hogyan ítélik meg napjainkban.

Mindezt élményszerűen és olvasmányosan írja le számunkra Sandbrook. Olvasás közben olyan érzésünk lehet, mintha mi is az egyik csatában lennénk, vagy ott menetelnénk a katonáival együtt a sivatagi forróságban vagy a havas hegyi tájakon. Az olyan fogalmakat, mint a phalanx, lábjegyzetben magyarázza el és pár illusztráció is színesíti a történetet.

A kötet bátran ajánlható fiatalabb és idősebb korosztálynak egyaránt és kiváló példa arra, hogyan lehet megszerettetni egy tantárgyat, vagy azon belül egy külön témát!

Sásdi Tamás