Ismeretlen Budapestek. Kis történetek a város nagy múltjából (szerk.: Hatos Pál). Jaffa Kiadó, 2023.
Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulójára számos kötet jelent meg elég, ha a Történelmiregény-írók Társaságának tizenhat szerzője által írt Buda & Pestre, illetve a Budapest Nagyregényre gondolunk. Az ismeretterjesztő vonalon a Jaffa Kiadó adta ki a jelen tanulmánykötetet, amelyet Hatos Pál szerkesztett.
A kötet nyolc tanulmányból áll, ezek mindegyike egy különleges, kevésbé ismerős szeletet ragad meg fővárosunk 19. század végi, 20. század eleji időszakából. A Hatos Pál által írt bevezetőben megismerhetjük azokat a képeket a városról, melyet a korszak egyes írói és gondolkodó vázoltak fel Jókai Mórtól kezdve egészen Szabó Dezsőig. A tanulmány szövege pedig a szerzőtől Az elátkozott köztársaságban és A rosszfiúk világforradalmában már megszokott, szépirodalmi igényű barokkos körmondatok halmaza, amelyben nagyon sok forrást megjelöl. A szerkesztő tanulmánya végén egyben fel is vázolja mit fogunk még olvasni a kötet lapjain, ezután pedig következik Trádler Henrietta cselédekről szóló tanulmánya. Ebben leszögezi, hogy különleges témáról van szó, hiszen
„A ritka alkalmak során természetesen az egyébként többnyire az otthonok falai között „rejtőzködő” cselédek is „láthatókká” váltak, de „névtelenek” maradtak, így többségük elveszett a történelem számára.”
Irodalmi példaként az Édes Annát hozza fel, amelyből nagyon sokat idéz a szerző, egyben bemutatja azokat a cselédeket, akik Kosztolányi regényének alapjául szolgálhattak. Mellette betekinhetünk még Kun Béla cselédjének sanyarú sorsába, és láthatunk egy pozitív példát is: Csinszka cselédjének, Vonyicának az életét, aki Ady halála után Márffy Ödönhöz is követte Boncza Bertát és együtt nevelték fel a cselédlány egy katonától született gyermekét. A sorsok mellett részletesen olvashatunk a cselédek lakhelyéről, a viszonyukról a ház uraival és úrhölgyeivel és arról, mivel töltötték a nagyon kevés szabadidejüket.
Balázs Eszter a francia nevelőnők budapesti helyzetéről írt az első világháború alatt, amelyben átérezhetjük az időszak franciaellenességét és azt is megtudhatjuk, hogy a gazdagabbak igazi nevelőnőt, míg a szegényebbek csak a gondozónőket engedhették meg maguknak.
A futball hőskorát hárman dolgozták fel, Mitrovits Miklós, Szegedi Péter és Kiss László egy kisebb európai helyzetjelentéssel kezdi, különös tekintettel a Monarchia főbb központjaira. Külön láthatjuk a magyar bajnokság kialakulását és a foci népszerűvé válását, majd tanúi lehetünk, ahogyan a nagyobb csapatok, az FTC és az MTK stadionjai felépülnek. Külön betekintést nyerhetünk a Horthy-korszak alatt az MLSZ és a különböző foglalkozást űző csoportokat összesítő Cégliga rivalizálásába.
A városban található nemzetiségekkel három tanulmány foglalkozik az elsőben a szlovák kisebbség mellett a mai Rákóczi úton található pesti szlovák evangélikus templom építésébe és sorsába láthatunk bele, amelynek későbbi beépítését nagyban befolyásolta a közeli Keleti pályaudvar forgalma. A templom után öt szlovák költő és író a korszak Budapestjéhez való viszonyát elemzi Kollai István műveiken keresztül, majd a dualizmuskori budapesti románság életéről kapunk képet és a tanulmányon belül külön fejezet foglalkozik a Tanácsköztársaság alatti tevékenységükkel. Az utolsó tanulmány a galambokról szól, amelyben Kassák Lajos különleges kapcsolatába nyerhetünk bepillantást Tóbiással, egyben a margitszigeti galamblövészetről is olvashatunk.
Tanulmánykötetből eredően az írások szövege nem egyforma, többségük kevésbé olvasmányos. A tanulmányok elején egy-egy fotó található, ami által az adott téma kicsit közelebb kerül hozzánk. A kötet végén jegyzetapparátus található, jómagam hiányoltam a felhasznált és ajánlott irodalom listáját, pedig ezzel az érdekesebb témákhoz további olvasnivaló után lehetne kutatni.
Ezt a kötetet azért érdemes kézbe venni, mert kevésbé ismert történetekről olvashatunk 150 éves fővárosunk múltjából, de elsősorban azoknak ajánlom, akik a szakkönyvek kevésbé olvasmányos szövegeihez vannak hozzászokva.
Sásdi Tamás