Christopher Hill: Az angol forradalom évszázada 1603-1714. Kossuth Könyvkiadó, 1968.
„A történetírás nem események elbeszélése. A történész feladata nehezebb: meg kell magyaráznia azt, ami történt.”
Az angol (polgári) forradalom valamikor a kora újkor egy szakaszát határolta, manapság már csak Anglia számára fontos esemény, amelynek napjainkig tartó hatásai vannak a szigetországban. Rendkívül népszerű téma, az egyik főszereplőről, Oliver Cromwellről könyvek tucatjai jelentek meg. Jelen kötet azért érdekes a téma iránt érdeklődő olvasó számára, mert a marxista történetírás brit képviselője, Christopher Hill rendkívül komplex módon dolgozta fel a témát.
A szerző négy részre bontotta a mintegy 111 évet felölelő korszak feldolgozását, először a Sturartok abszolutizmusa (1603-1640), majd a konkrét forradalmi időszak a rövid és hosszúparlamenttől kezdve egészen a csonka parlamentig (1640-1660), harmadik blokkban a restauráció időszaka szerepel (1660-1688), végül az utolsó rész a dicsőséges forradalom időszakát tárgyalja (1688-1714). Aki az eseménytörténet rendkívül részletes elbeszélésére kíváncsi, az nagy csalódást fog átélni a kötet olvasása közben, mivel azt a szerző rendkívül tömören elintézi pár oldalban. Bővebben szól azonban a négy korszak gazdaságáról, politikai életéről, valamint a vallási és művészeti életről. Külön érdekesség, hogy nem emeli ki Oliver Cromwell személyét, hanem összesen néhányszor megemlíti, vagyis a korszakkal ismerkedő olvasó kevésbé ismeri meg a téma legnépszerűbb alakját. Ehelyett bepillantást nyerhet a korabeli ember életébe, a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem helyzetébe. A politikai életben láthatja azt a folyamatot, amely elkezdődött a presbiteriánus – independens szembenállással, megtudja kik azok a gavallérok és a diggerek és eljuthat a végére a tory és a whig pártok kialakulásáig. Emellett betekintést nyer a vallási élet főbb irányzataiba és a kultúrába, Milton és Bacon világába.
Maga a kötet nem egy könnyed nyári olvasmány, a szerző stílusa rendkívül tömény, az olvashatóságot pedig tovább rontja a magyarországi kiadás rendkívül kicsiny betűtípusa. A kötetből ugyan érezhető az osztályharcos szemlélet, főleg a mindennapi élet bemutatásánál. A rendkívül száraz szöveget a szerző néhány olyan megállapítása teszi egy kicsit szórakoztatóbbá, amely mosolyt csalhat az olvasó arcára:
„Nem túlzottan eredeti megállapítás, ha leszögezzük, hogy Anglia sziget.”
A törzsszöveget időrendi felsorolás és pár grafikon egészíti ki. A kötetet a kissé elavult osztályharcos szemlélet és kevésbé olvasmányos volta ellenére egyszer legalább érdemes kézbe venni az angol forradalom iránt érdeklődő olvasónak, hiszen azóta sem született olyan munka, amely a témát ilyen rendkívül komplex módon feldolgozná, ráadásul a végén egy rendkívül szép zárást is olvashatunk, amely megmelengetheti minden történelmet szerető ember szívét:
„Egyesek jönnek, mások mennek, de marad a történelem, mert a történelem az események változásával maga is változik.”
Sásdi Tamás