Boros Zsuzsanna: Rendszerváltozások Franciaországban. L'Harmattan, 2011.
Franciaország 19-20. századi története tele van rendszerváltozásokkal, ami egy történelmet érdeklő ember számára nagyon érdekes lehet. A kötet címe is ezt sugallja, hogy erről a majdnem 200 évről olvashatunk, azonban a címválasztás egy kicsit csalóka. A tanulmánykötetben ugyan szó van a nagy forradalomról, de csak egy kisebb részben. A szerző rögtön azzal is kezdi a könyv elején, hogy meddig tarthatott a modernkort megkezdő esemény, majd kifejti, hogy csoportosítja az országban létrejövő politikai rendszereket és megválaszolja, miért volt ennyi rendszerváltozás az országban ebben az időszakban. Ezután következik a 19. században hatalomra kerülő politikai rendszerek rövid bemutatása és ezzel a 37. oldalon véget is ér a 19. századi rész tárgyalása. Kisebb tanulmányokban megismerhetjük az 1930-as évek francia politikáját, majd André Tardieu munkásságát és a szerző összehasonlítja a Franciaországban hatalomra kerülő, az 1930-as években regnáló miniszterelnökök rendszerváltozási kísérleteit az ugyanekkor tevékenykedő magyar kollegáikkal. A kötet legnagyobb részét – mintegy 132 oldalt a 252-ből – a második világháborús német vereség miatt életre hívott Vichy-Franciaország (Francia Állam) bemutatása teszi ki. Ez az igazi erőssége a kötetnek, mert erről az államalakulatról elég keveset tudtunk eddig és ezt a szerző rendkívül részletesen bemutatja. Olvashatunk Vichy historiográfiájáról, megalakulásának előzményeiről, megismerhetjük Pétain marsallt és betekintést nyerhetünk az államszervezési tevékenységbe is. A Francia Állam bemutatása után olvashatunk még a kevésbé ismert riomi perről, amelyben a III. köztársaság elbukásáért tette felelőssé az 1930-as évek főbb politikusait a Pétain marsall által vezetett Francia Állam és megismerhetjük milyen volt francia hadifogolyként élni Magyarországon a második világháború idején. Maga a kötet műfaja a történelem és a politológia határán mozog, a szöveg nem számít egy könnyed nyári olvasmánynak, mégis a Francia Államot bemutató nagy tanulmány miatt érdemes elolvasni.
Sásdi Tamás
