Schweitzer Gábor: A mezítlábas ügyvédtől a legitimista professzorig. Válogatott közjogi és tudománytörténeti tanulmányok. Novissima Kiadó, 2022.
A tanulmánykötetben négy témakörben olvashatunk a jogtörténeti értekezéseket a dualizmus és a két világháború közötti időszakból. Az első blokk a magyarországi zsidóság jogi helyzetével foglalkozik, először Márkus Dezső munkásságát ismerhetjük meg, de a szerző bevezetőként ismerteti a zsidóság emancipációja körüli időszakot és megtudjuk miért nevezték Márkust és társait mezítlábasoknak. A második két tanulmány a Horthy-korszak közepére kalauzol el minket és a zsidótörvények okozta helyzet bemutatását követően megismerhetjük ennek hatását a Pécsi Ügyvédi Kamarára és láthatjuk hogyan hatott a törvény a Közigazgatási Bíróság ítélkezési gyakorlatára, külön érdem, hogy az abszolút nulla jogtörténeti ismerettel rendelkező olvasó számára is pár bekezdésben bemutatja a szerző, hogy maga a Közigazgatási Bíróság hogyan működött a korszakban. A második részben a közjog történetére evezünk és először megtudjuk, hogy ki volt Haendel Vilmos és milyen hatást gyakorolt A parlamentarismus című munkája a korszak tudományára és több más hasonló művel is megismerkedhetünk. A másik két tanulmány az osztrák és a német alkotmány magyarországi tudósok általi vizsgálatába pillanthatunk be. A harmadik rész egyben a kötet csúcspontja, itt a korszakbeli egyetemi élettel és a nagyobb tudósok tevékenységével ismerkedhetünk meg. Az első tanulmány kicsit oldottabb hangulatot teremt és megcsillan benne a szerző humora is, amikor a nagy tanáregyéniségek érdekes egyetemi eseteit mutatja be. A blokk többi részében Ágoston Péter első világháborús naplójegyzeteivel, Polner Ödön pályafutásával, Magyary Zoltán tanítványainak a Harmadik Birodalomban végzett tevékenységével ismerkedhetünk meg és megtudhatjuk hogyan került Csekely István a pécsi közjogi tanszékre, ebben a fejezetben egyben a korszak nagyobb közjogászaival is megismerkedhetünk. A negyedik blokkban alkotmánytörténeti tanulmányokat találunk, ahol végigkövethetjük hogyan viszonyultak a Károlyi-féle köztársasághoz a Budapesti Tudományegyetem jogászprofesszorai és láthatjuk hogyan viszonyultak a korszak közjogászai Horthy jogainak kiterjesztéséhez a harmincas évek végén. Az utolsó tanulmányban pedig megtudhatjuk hogyan folytatta egyetemi tanári pályafutását Molnár Kálmán közjogprofesszor azután, hogy a neki nem tetsző hatalmi rendszer került uralomra. A kötet szövege a szakkönyveknél megszokott, kevésbé olvasmányos, de a téma iránt érdeklődő olvasó szánára követhető, a szerző pedig rengeteget idéz a korabeli forrásokból is. A szöveget a nagyobb egyéniségek tárgyalásánál képek egészítik ki, amelyek közelebb hozzák az olvasóhoz. A lábjegyzetekben hivatkozott irodalomban pedig további olvasnivalóra bukkanhat az érdeklődő. A kötet ajánlható bárkinek, aki a dualizmus és a Horthy-korszak jogtörténetének egy szeletéről szeretne többet megtudni!
Sásdi Tamás
