Bozó-Szűcs Diána: Az aszódi skandalum. Egy lelkészválasztási per társadalomtörténeti szemszögből 1847-1862. Gondolat Kiadó, 2023.
„A lelkészválasztás mondhatni rendhagyó módon zajlott, ugyanis nem történt meg a jelöltek meghallgatása, sőt, klasszikus értelemben vett jelöltek sem voltak.”
Az addig békés mezőváros, Aszód életét a 19. század közepén egy lelkészválasztás bolygatta meg. Bozó-Szűcs Diána első könyvében ezt a témát járja körbe a helytörténet és a társadalomtörténet iránt érdeklődő olvasók számára.
Az előszóban ismerteti, hogy milyen vezérfonalakat használt a kutatásához és a téma tárgyalása közben is folyamatosan tájékoztatja az olvasót, hogy a feldolgozás közben milyen nehézségekbe ütközött. Elsőként elhelyezi a térképen Aszódot és azután tér rá a történetére, amely amely a török kiűzése után egy néptelen település volt és a Podmaniczkyak uralma alatt vált fokozatosan mezővárossá. Részletes képet fest a család aszódi életéről, bemutatva nekünk a főbb személyeket és azt, hogyan kötődtek a településhez. Külön kitér a leghíresebb Podmaniczkyra, Frigyesre és szóba kerül a família és a szabadságharc kapcsolata is. A család történetének ismertetése után tér rá a település demográfiai viszonyaira, kitérve a helyben lakók természetes szaporulatára és a bevándorlókra. Bemutatja számunkra, hogy az itt élő emberek milyen foglalkozásokat űztek, hogyan kötöttek házasságot és miként alakultak ki a keresztszülői kapcsolatok. Az adatokat külön táblázatokkal is bemutatja számunkra a jobb megértés reményében. Szól a vallási és etnikai megoszlásról is, kiemelve az evangélikusok és s szlovákok helyzetét
A könyv második felében a botrányba fulladt lelkészválasztást tárgyalja. Mikulás Dániel Edét a helyi evangélikus közösség szinte választás nélkül, előtte szolgáló és rendkívül nagytekintélyű édesapja tiszteletére nevezik ki vezetőjüknek, emiatt elindult a pereskedés. Kiemelendő, hogy a szerző minden szereplő életútját ismerteti, ezáltal az olvasó számára is megelevenednek az eseményben részt vevő emberek. Kezdetben úgy tűnik, hogy egy kisebb etnikai konfliktus okozta az egész vitát, amit a szabadságharc kitörése kényszerít a szünetre. Ennek köszönhetően előtérbe kerülnek 1848-49 eseményei, ahol különösen fontos szerepe lesz a településnek a tavaszi hadjárat során, majd azt is látjuk, hogy az orosz csapatok itt is állomásoztak a vége felé. A szabadságharc vége után újra kezdődnek az események, amely által kitűnik számunkra, hogy Mikulás Dániel Ede nem éppen mintalelkész módjára viselkedett az általa vezetett emberekkel. A szerző a per minden részletét végigköveti, és a szereplők utóéletéről is tájékoztat bennünket. Külön érdekesség Koren István szerepe, akit szakirodalomban Petőfi Sándor aszódi tanáraként tartanak számon. Az eset ismertetése közben ezért a szerző részletesebben kitér személyére és egy olyan embert ismerhetünk meg, aki egyaránt támogatta a magyar és a szlovák kultúrát és a két nép békés egymás mellett élése mellett kardoskodott. Külön olvashatunk az aszódi és a szarvasi tevékenységéről.
A különleges témát a szerző rendkívül precízen dolgozta fel, alkalmazva a modernebb kutatási módszereket, mégse egy teljesen száraz tényanyagot tárt elénk. Külön dicsérendő, hogy a szerző a téma bemutatása közben beszámol a kutatás nehézségeiről, így az olvasó is képet kap arról, milyen nehézségek árán született meg a kötet. A szöveg a történeti szakkönyvekhez szokott olvasó számára könnyen emészthető, de bátran ajánlható az Aszódon élők számára, akik szeretnék megismerni a város egy különös fejezetét!
Sásdi Tamás
