Feitl István: Ki volt Rákosi Mátyás? Napvilág Kiadó, 2020.
„A hatalom azt jelenti, hogy más emberek vagy embertömegek sorsát vezérelhetjük, vagyis látjuk, hogyan cselekednek mások, úgy ahogy mi akarjuk.”
20. századi történelmünk bővelkedik olyan személyiségekben, akikről korszakokat neveztek el az azzal foglalkozó szakemberek. Ennek köszönhetően bővelkednek az életrajzokban, így sokszor már unalmassá válik a sok olyan feldolgozás, ami születéstől halálig bemutatja az adott vezető életét. A Politikatörténeti Intézet volt főigazgatója, Feitl István érdekesen dolgozta fel ezen könyvében Sztálin legjobb magyar tanítványának életét, az olvasó pedig ezáltal egy különleges életrajzi kötettel tehet szert új ismeretekre.
A szerző kérdés-válasz formájában dolgozta fel Rákosi Mátyás életét. Az előszóban ismerteti, hogy nem éppen ő a legkedveltebb történelmi személy a 20. századból, mellette számos korabeli gúnyos viccet is megoszt az olvasóval, majd belekezd a címben említett személy életének dialógusos tárgyalásába. Megismerhetjük Rákosi gyermekkorát, akinek már ekkor nagyon jó volt az emlékezőtehetsége, és ez az idők folyamán semmit sem változott, amelyre legjobb példa a nagyon vastag memoárja. Képet kaphatunk zsidó származású családjáról, a kereskedő apáról, aki hasonló munkakörben szerette volna látni kisfiát, és persze az iskolai évek sem maradhatnak ki, ahol meg van említve, hogy tanította őt Szegeden Babits Mihály. Átélhetjük ahogyan a szocialista eszmék rabjává válik és látjuk őt amint részt vesz az első világháborúban, ahol orosz fogságba esik, ahol később nagy hatással lesz rá Lenin. Hazatérése után a Tanácsköztársaság kormányzótanácsának tagjaként találkozunk vele, majd a „dicsőséges 133 nap” bukása után végigélhetjük először az illegális kommunista tevékenységét, majd a Horthy-rendszer börtönében eltöltött éveket, ahol szinte bandavezér lesz a politikai foglyok között és ekkor találkozik először Kádár Jánossal. A hosszú börtönévek a Szovjetunióval lebonyolított cserével érnek véget, ezután átélhetjük hogyan ismerkedik meg feleségével, Feodorával, akit elég részletesen bemutat nekünk a szerző. Végigkövethetjük, ahogy fokozatosan a moszkoviták vezére, itthon pedig a baloldal vezető politikusa lesz és megismerhetjük a szalámizás eredetét is:
„A leszalámizás kifejezést egyébként Pfeiffer Zoltán kisgazda politikusnak, később az ellenzéki Függetlenségi Párt vezetőjének tulajdonítják. Úgy mondják, egy alkalommal szalámival a hóna alatt látogat Tildy Zoltánhoz, és miközben falatozik, megjegyzi: „Látod, minket is így szeletelnek fel a kommunisták…””
Megismerjük azt is, hogyan viszonyult magyar és zsidó identitásához és részletes betekintést nyerünk a Rajk-perbe is. Képet kapunk az ismertebb pártársakhoz való viszonyáról, így részletesen megismerjük például Gerő Ernővel, Nagy Imrével és Kádár Jánossal való kapcsolatát. Képet kapunk a személyi kultuszhoz való viszonyulásáról és a szerző összehasonlítja ezt az egy korszakkal korábbi Horthy-imádattal. Láthatjuk ahogy Sztálin halála után kicsúszik a lába alól a talaj, amikor először Nagy Imrére cserélik le, majd egy kis időre visszatér és aztán végleg eltűnik Magyarországról. Nagyon részletes képet kapunk a gyógykezelésnek álcázott emigrációjáról is. Az utolsó fejezetben pedig számos pszichológiai véleményét olvashatunk személyiségéről.
A szokatlan feldolgozás ellenére a kötet főszövege a történelmi ismeretterjesztő irodalomhoz szokott olvasó számára könnyen fogyasztható, olykor érdekes sztorik is színesítik a leírást. Kiegészítésként egy kisebb képanyag hozza hozzánk közelebb Rákosi életét, emellett az életét részletes, kronologikus felsorolás szerint is végigkövethetjük. A legvégén pedig egy kisebb irodalomjegyzék segíti az olvasót a további tájékozódásban. A szokatlan feldolgozással készült kötet bátran ajánlható minden olyan érdeklődő számára, aki a magyarországi kommunizmus egy oszlopos tagjáról szeretne érdekesen megírt életrajzot olvasni!
Sásdi Tamás
