Tomka Béla: Korszakok és korszakhatárok. Jelenkortörténeti tanulmányok. Osiris Kiadó, 2023.
„A múlt felosztása elengedhetetlen ahhoz, hogy a kutató elemezhető egységeket kapjon, és rendszerezhesse gondolatait, illetve ilyen módon közölhesse azt közönségével.”
A történelemmel foglalkozók számára mindig érdekes az, amikor arról olvasunk, miért fontos ez a tudományág a társadalom számára, illetve egy-egy téma kutatása hogyan haladt régen, illetve milyen kutatási irányok vannak napjainkban. Legjobb példa erre a szegedi történészprofesszor, Tomka Béla tanulmányainak gyűjteményes kötete, amely kicsit száraz ugyan, de a történelem iránt mélyebben érdeklődőknek kitűnő olvasmány,
Az előszó után a Módszerek és irányzatok blokkban egy rendkívül fontos kérdéssel kezdi a mondandóját a szerző. Azt elemzi, hogy miért fontos a történelmet tanulmányozni, illetve a kutatónak milyen céljai vannak. Külön felhívja a figyelmet arra, hogy a történeti ismeretterjesztést mindenképpen szakemberek végezzék:
„Mint arra már sokan rámutattak, fontos az, hogy az ismeretterjesztő kiadványokat is kiváló történészek írják, s ne tájékozatlan amatőrök tegyék azt – ugyanúgy, ahogyan az egészségügyi tanácsadó könyvek megírását is célszerű orvosokra bízni.”
Ezután rátér az itthon kevésbé népszerű összehasonlító módszerre, amelynek bemutatja külföldi gyökereit és a hazai próbálkozásokat is, majd a jelenkortörténet kutatásáról olvashatunk. Itt kifejti, hogy honnan érdemes számítani a jelenkort és megemlíti, hogy napjainkban már az internet jobban segíti a kevésbé tudományos munkák eljutását a laikus olvasókhoz. A következő tanulmányban a Bevezetés a társadalomtörténetbe című könyv kritikáját olvashatjuk, amelyet a szerző kiegészít a külföldi szakirodalmak eredményeivel. Ebben a blokkban olvashatunk még az életminőség 20. századi változásairól és az erőszak történeti megnyilvánulásairól.
Historiográfia és viták blokkban először a Horthy-korszak gazdaság-és társadalomtörténetének kutatását mutatja be. Itt olvashatunk a korszak gazdasági fejlődéséről, a társadalmi tagolódásról, a kor szociálpolitikájáról és az antiszemitizmus társadalmi gyökereiről. Ezután a szerző az 1945 utáni gazdaságtörténet kutatását mutatja be nekünk, megismerhetjük itt is az időszak gazdasági teljesítményét és azt, hogy milyen kutatási irányok honosodtak meg itthon a téma feldolgozásában. A Romsics-Gerő vitára hivatkozva német történészek vitáját ismerhetjük meg a szerző szemszögéből, majd egy újabb könyvkritika következik, amelyben Ungváry Krisztián A Horthy-rendszer és antiszemitizmusának mérlege című könyvét vizsgálja meg nagyon alaposan.
Az utolsó blokk szól lényegében a könyv címéről, a Periodizáció és fordulópontok első tanulmányában a 20. század lehetséges korszakolásait ismerhetjük meg. A 19. század végi nagy társadalmi változásokat a második ipari forradalom, a globalizáció gazdasági hatásai és a politikai erőszak által ismerhetjük meg. Az utolsó előtti tanulmány az első világháborút mint korszakhatárt vizsgálja, itt megismerhetjük azokat a tényeket, amely szerint egy korszak vége, illetve egy másik kezdeteként is meg lehet határozni ezt az eseményt. Az utolsó tanulmány a hatvanas évek Magyarországának külön gazdaság-és társadalomtörténeti értelmezéséről szól.
A tanulmánykötet egy igazi hardcore történeti szakkönyvnek minősíthető, tele a történelem iránt mélyebben érdeklődők számára érdekes gondolatokkal. Az olvasmányossága a kevésbé száraz kategóriába sorolható. A tanulmányok nem függenek egymással össze, így lehet külön-külön is olvasni őket. A kötet végén egy nagyon hosszú bibliográfia található, amely segíti az olvasók a kifejtett témákban való további elmélyülésben. Elsősorban azoknak ajánlom, akik mélyebben érdeklődnek a történelem tárgya, illetve a történeti kutatások iránt!
Sásdi Tamás
