Perczel Olivér: Egy megszállás anatómiája. Román világ Magyarországon 1918-1920. Jaffa Kiadó, 2024.
„Akadtak olyan bukaresti lapok is, amelyek szerint a magyar lakosság tulajdonképpen köszönettel tartozik a román hadseregnek, hiszen a bevonulás szabadította meg az országot a terrortól és az anarchiától.”
Az első világháborút követő magyarországi helyzettel foglalkozó feldolgozásokkal egy könyvtárszobát meg lehetne tölteni, ezek többsége az őszirózsás forradalmat, a Tanácsköztársaságot és Horthy hatalomra kerülését dolgozza fel. A román megszállás okozta zűrzavarral eddig szinte senki sem foglalkozott külön, a tankönyvek is elintézik pár mondattal a Tanácsköztársaság megbuktatását, a rablásokat és Bandholtz tábornok akcióját megemlítve. A téma nagyon alapos feldolgozását 2024-ben írta meg Perczel Olivér, amely a Jaffa Kiadó Modern Magyar Történelem sorozatában látott napvilágot.
A bevezetőben a szerző leírja, hogy kik foglalkoztak eddig és hogyan érintőlegesen a témákkal, megemlíti a regionális feldolgozásokat is, majd az 1916-os erdélyi betöréssel kezdi a téma bemutatását, ahol leírja a román hadsereg magyarországi mozgását és azt, hogyan verték ki az ország területéről és foglalták el Bukarestet a központi hatalmak csapatai. Ezután következik az első világháborús vereség és a Monarchia szétesése, ahol a románok elfoglalják az erdélyi területeket, aztán a Tanácsköztársaság ellen indulnak meg, végül annak bukása után még nagyobb felfordulást okoznak. A szerző négy részre bontva mutatja be területileg ugyanazt: hogyan vonultak be az adott rész nagyobb településeire, miként sanyargatták az ott élő embereket és vittek el mindent, ami mozdítható és végül a kivonulás milyen örömünneppel járt. Ezt abszolút nem unalmasan végigzongorázva külön prezentálja a Tiszántúl, a Duna-Tisza köze, Budapest és a Dunántúl helyzetét. Külön szól azokról a településekről, ahol nagyobb volt a pusztítás, mint Zilah, Szolnok vagy Vencselló és ezután következik az igazán brutális rész, amelyhez nem árt, ha az olvasónak van gyomra. Ugyanis itt veszi számba a rendkívül brutális tömeggyilkosságokat és a nők ellen elkövetett erőszakot. Ezek mellett a hétköznapi hősök kálváriáját is feltárja, azokat, akik szembeszálltak a megszállókkal és meg is kapták érte a büntetésüket. Végül ismerteti, hogy a békekonferenciára készülő küldöttség hogyan próbált enyhíteni a feltételeken a románok tombolását bemutató dokumentumokkal.
A fentiekből érezhető, hogy nem éppen egy vidám témával van dolgunk a kötet lapjain, a szerző többször hangsúlyozza, hogy a románok tevékenysége mélyen traumatizálta a társadalmat. Ennek ellenére indulatmentesen és gördülékeny stílusban kalauzol végig minket Magyarország történelmének egyik legsötétebb fejezetén, sokat idézve a korabeli forrásokból.
A rövid (mindössze 190 oldal a törzsszöveg), de velős olvasmány bátran ajánlható azoknak, akik a múltunk egy komor részét szeretnék egy kicsit jobban megismerni.
Sásdi Tamás
