Ian Kershaw: Európa globális története 1950-2017. Kossuth Kiadó, 2022.

Másfél évet kellett várni a brit történész monumentális A pokolba és vissza című munkája második részének magyar fordítására, amely az előzőt folytatva, 1950 és 2017 közötti, főleg Európai történelmet vizsgálja nagyon nagy részletességgel. A közelmúltról sokszor nem könnyű írni, ezt láthattuk tavaly egy kis kiadó által megjelentetett amatőr munka esetében is, amelyből nagyon sok minden hiányzott. Ennek nehézségét a szakmabeli szerző is elismeri az előszóban:

„Amikor hozzáfogtam e könyv megírásához, valaki úgy vélte, könnyű dolgom lesz, hiszen az időszak egybeesik saját életem nagy részével. Ha azonban az ember átél egy korszakot, olyan emlékekre tesz szert, amelyek éppúgy lehetnek torzító hatásúak vagy pontatlanok, mint amennyire esetleg segítik a munkát. Néhány – csekély számú – helyen, lábjegyzetekben személyes emlékeimet is közlöm, a szövegből azonban kizártam ezeket. Nézetem szerint úgy helyes, ha az ember elkülöníti magánanekdotáit a történeti értékeléstől. Ha eltekintünk is az emlékezet megbízhatatlanságától, a napi történések jó része akkor is csupán rövid ideig tartó rezonanciát kelt. A nagy események fontosságának megfelelő értékeléséhez nemcsak részletes ismeretük szükséges, hanem bizonyos időtávlat is a megértésükhöz.”

A nehézségek ellenére a kötet kivitelezése remekül sikerült, a szerző a történetírás alapelveit szem előtt tartva, egy megbízható és pártatlan krónikás módjára mutatja be azt az időszakot, amelyet ő maga is átélt. A főleg európai központú történéseket szerinte

„semmilyen egyszerű, lineáris fejlődés nem írja le adekvát módon. Ez inkább csavarok és fordulatok, hullámhegyek és hullámvölgyek históriája, tünékeny változásoké, a nagyszabású, a mind nagyobb átalakulásé. Európa 1950 óta hullámvasútpályán halad, amelynek során folyamatosan hol borzongás, hol ijedelem jut osztályrészéül.”

Ezt a hullámvasútpályát több részre osztotta és szinte tematikus bontásban tárja elénk, az állomások pedig az időszak meghatározó évszámai, mint 1953, 1956, 1968, 1973, 1989-1990, 2001, 2008 és 2015. Először tanúi lehetünk, ahogyan az egykor vezető kontinens hogyan kezd el rettegni a hidegháborús fegyverkezési versenyben egymásra licitáló amerikai és szovjet atomkísérletektől, de kitér a koreai háborúra és a kubai válságra is. Közben bepillantást nyerhetünk Nyugat-Európában a belpolitikába, ahol a konzervatív és szociáldemokrata kormányok váltották egymást, miközben Kelet-Európában szovjet nyomásra a kommunisták voltak uralmon. Nagyon részletesen szól a Jugoszláv különállásról, Sztálin halála utáni hatalmi harcról a Szovjetunióban, a keletnémet és lengyel felkelésekről és az 1956-os magyarországi forradalomról is. A politika mellett kitér a gazdaságra, a társadalom fejlődésére, a kultúrára és láthatjuk az Európai Gazdasági Közösség megalakulását. A következő állomás 1968, ahol részletesen megismerhetjük a nyugat-európai diákmegmozdulásokat a szexuális forradalommal karöltve, keleten pedig a prágai tavaszt és annak következményeit. Külön szól az arab-izraeli háborúk által kiváltott olajárrobbanás gazdasági hatásairól, majd a szovjetek afganisztáni beavatkozását mutatja be, amelynek következménye a hidegháború új korszaka és lassan eljutunk a kelet-európai rendszerváltozásokhoz és a Szovjetunió felbomlásához, ahol nagyon részletesen megismerjük Gorbacsov tevékenységét is. Nagyon részletesen szól a jugoszláv konfliktusról és az EGK Európai Unióvá válásáról és az új tagok felvételéről. Részletesen ismerteti a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások következményeit, kezdve a terror elleni háború bemutatásán és kitérve a szigorodó utazási feltételekre. Napjaink történéseiből részletesen megismerhetjük a 2008-as pénzügyi válságot és a megoldására tett kísérleteket, külön kitérve a nagyon durva görög helyzetre. Nagyon érthetően bemutatja, ahogyan a Szovjetunió széthullása után hogyan kap erőre újra Putyin által Oroszország és megismerjük az orosz-ukrán konfliktus történéseit a Krím-félsziget annektálásáig. Külön szól a szíriai háború okozta migrációs válság Európai hatásairól és végül a Brexittel zárja a kötetet és a végszóban megállapítja:

„Senki sem tudhatja, hogy a következő évtizedekben mi történik. Európa sorsában bizonyosan következnek még további lejtmenetek és fordulatok, fellendülések és visszaesések, amilyenek eddig is jellemezték történelmét. Az egyetlen bizonyosság a bizonytalanság, amely ezután is fémjelzi majd a modern életet.”

A kötet szövege rendkívül tömény az események sokaságát tekintve, de az érdeklődő olvasó számára ez nem jelenthet akadályt. A szerző az események leírása mellett külön bemutatja a korszak főbb szervezeteit is pár mondatban. Külön érdem, hogy az előző kötetben tárgyalta az ENSZ megalakulását, de itt az első említésnél dióhéjban leírja a működését, gondolva arra az olvasóra is, aki az első kötetet nem vette a kezébe. A szöveget gazdag képanyag és két térkép egészíti ki az elején és a végén, a tovább érdeklődő olvasóknak pedig egy bőséges idegen nyelvű irodalomjegyzékből kereshetnek maguknak újabb olvasnivalót. A hullámvasútból kiszállva azt mondom, hogy ezt az utazást mindenkinek ajánlom, akit érdekel részletesen a 20. század második felének és napjaink története!