Révész Sándor: Húzzuk a keresztünk. Izgalom, dráma, tragédiák és bohózatok. A magyarországi választások története 1905-2018. Európa Könyvkiadó, 2022. 

Választási években mindig megjelenik valamilyen kiadvány az előző voksolásokat feldolgozva, legtöbbször unalmasan, statisztikaszerűen bemutatva. Révész Sándor legfrissebb munkája szerencsére nem egy statisztikai adathalmaz, hanem egy rendkívül jól felépített, olvasmányos kötet a tőle megszokott, lazának mondható, ironikus humorral megfűszerezett stílusban. Az előszóban leszögezi, hogy „egy választás eredményét nem lehet értelmezni anélkül, ami két választás között a politikai és társadalmi életben történt”. Ennek megfelelően kapunk minden választás előtt egy jó nagy adat áttekintést, amelyben legtöbbször az adott korszak választójoggal rendelkezőivel, a választási rendszerrel és a választásokon induló pártokkal is foglalkozik. Végigkövethetjük, hogy a dualizmus válságos időszakának közepétől a Horthy-korszakon át a nyílt szavazással megszületett eredményeket, ahol akkor is a kormánypárt alakított kormányt, amikor nem az nyerte a választást. Láthatjuk azt is, hogy a Horthy-korszakban hogyan vezették be a titkos szavazást először a nagyobb városokban, majd általánosan mindenhol. A második világháború befejezése után azt az álválasztást, amelyet fölényesen megnyert a Független Kisgazdapárt, mégis a kommunisták jöttek ki belőle jól és azt, hogyan fordították az egészet szovjet segítséggel a saját javukra. A Kádár-korszak nagy részét kihagyja a szerző, mondván nem is volt akkor választás és a proletárdiktatúra megszületése után rögtön 1985-be ugrunk, ahol az ellenzékiek közül páran megtalálták a kiskaput. A rendszerváltozás után pedig napjainkig végigkövethetjük a politikai életet, láthatjuk hogyan emelkedtek fel pártok és a korszak elején nagy támogatottsággal rendelkező pártok hogyan lettek egyre kisebbek és hogyan tűntek el a süllyesztőben. Ebben a részben pedig az olvasó is ráismerhet azokra az eseményekre, amelyek a szeme előtt zajlottak le. A fejezetek egy-egy választás történetét mutatják be, amelyeknek olykor nagyon ironikus címet adott a szerző. A szerző nagyon bőségesen idéz az adott korszak sajtóanyagából, az események ismertetése után pedig nem hiányozhat az adott választás eredményének táblázata, a fejezet végén pedig egy nagyon gazdag képanyag hozza hozzánk közelebb az adott korszakot, a rendszerváltásig a tárgyalt időszak életképeivel, majd 1990 után a választásokon induló pártok vezetőinek fotóját láthatjuk. A kötet bátran ajánlható azoknak, akik a 20. századi magyar történelem választásainak, illetve jelenkorunk eseményeinek leírására kíváncsiak.

Sásdi Tamás