Gervai András: Fedőneve: szocializmus. Művészek, ügynökök, titkosszolgák. Jelenkor Kiadó, 2011.

Nagyon ritkán mondok olyat könyvre, hogy ezt kár volt megírni. Olvasás közben sokszor ez az érzés kerített sajnos hatalmába. Maga a téma érdekes lenne, de a feldolgozásmód nem sikerült annyira. Az aktákból túl sokszor van idézet beletéve a törzsszövegbe, ami kicsit unalmassá teszi azt. Az első kétszáz oldal ráadásul olyan lexikonszerű felsorolás a filmszakma besúgóiról, hogy szinte elveszik benne az ember érdeklődése.  Van amikor nem nevezi meg a besúgót, csak az álnevét írja le. Viszont az ismertebb és kevésbé ismert képviselőket egyaránt röviden mutatja be, így egy képviselőnek sem szorít több helyet a kelleténél.  A színházzal már jóval kevesebbet foglalkozik és a könyv érdekesebb része az utolsó előtti fejezet, amikor egy Békés megyei nyomozást mutat be, amit egy falfirkálás miatt indítottak. Lényegében ez a fejezet menti meg a könyvet, legalábbis ez az egyetlen érdekes sztori a kötetben. Ennek köszönhetően a könyv végére már az az érzésem volt, hogy ezt a kötetet jobban is meg lehetett volna írni. 

Sásdi Tamás