Majtényi György: Egyetértés vadásztársaság. Horthy, Rákosi, Kádár és napjaink vadászai. Open Books, 2021.
„A vadászat történetén keresztül általában is úgy tetszik, mintha a mindenkori magyar uralmi elitnek csak egyetlen hagyománya lenne. Mintha ugyanaz a folyó sodorta volna magával a különböző korszakok politikusait, és amikor úgy látszott, hogy apadó vizű patakká sorvadt, sőt már szinte kiszáradt a medre, még akkor sem tudtak kilépni a partra.”
Különleges ismeretterjesztő kötettel van dolgunk. A 20. századi magyar politikatörténetről nagyon sok összefoglaló munka jelent meg, Majtényi György könyvében az a különleges, hogy a hatalom és a vadászat kapcsolatán keresztül mutatja be történelmünket a Horthy-korszaktól napjainkig.
Az előszóban megtudhatjuk, hogyan született a téma ötlete, amit a szerző négy nagy fejezetre lebontva tárgyal. Elsőként a trianoni Magyarország története kerül terítékre, ahol egy daliás kormányzó áll az ország élén, akibe már gyerekkorában belenevelték a vadászat iránti szenvedélyt. Szóba kerül a békeszerződés és a bécsi döntések hatása a vadászatra. Kitűnik, hogy a kormányzó és a miniszterelnök számára ez egy különleges alkalom volt, amikor más körülmények között találkozhattak és az állatok üldözése közben beszélhették meg a teendőiket az ország dolgában. Külön érdekesség, amikor külföldi országok képviselő, például Ribbentrop vadászott együtt Horthyval. A szerző kiválóan állítja szembe a korszak főbb eseményeit a kormányzó és környezete hobbijával, hogy miközben ők egyik vadászatról a másikra kergetik a vadakat, addig a hárommillió koldus országában hoznak három zsidótörvényt, számos honvéd odaveszik a Don-kanyarban és az országot megszállják a németek. A második fejezet a Rákosi-éra eseményeit mutatja be, elindulva attól, amikor a kisgazdák felélesztették a háború előtti hagyományokat, bevonva az őket később leszalámizó kommunistákat is. Külön figyelem szegeződik a sokak szemében istenné váló Rákosira, aki természetesen mindenben részt akar venni, ami a hatalomhoz köthető. Ráadásul úgy viselkedik, mint elefánt a porcelánboltban:
„Rákosi Mátyásról kortársai, akik később látták vadászaton – például Hegedűs András miniszterelnök –, azt mesélték, hogy félelmetes volt ilyenkor a közelében lenni, mert mindenre lőtt, ami mozgott.”
A fejezet különlegessége a Rajk-per kapcsolata egy vadászó jugoszláv vendéggel (ahol még A tanú című film is előkerül) és a düsseldorfi vadászkiállítás magyar vonatkozása. A harmadik részben a Kádár-korszak következik, ahol már külön társaságok is alakulnak. Az Egyetértés Vadásztársaság volt a Párt által létrehozott szervezet, amely a kormányvadászatokat szervezte és ahol maga az első titkár volt sokszor az irányító, a szervezet elnevezését a szerző szellemesen fogalmazta meg:
„Az „Egyetértés” elnevezés elsősorban arra utalt, hogy véget kellett vetni bárminemű széthúzásnak; a társasági tagoknak immár egyet kellett érteniük egymással, elsősorban pedig az első titkárral.”
Külön olvashatunk a Honvédelmi Minisztérium és a Szakszervezet társaságairól és képet kaphatunk az 1971-es Vadászati Világkiállítás körülményeiről is. Láthatjuk azt, ahogyan Brezsnyev eljön vadászni Magyarországra, vagy éppen ő hívja el Kádár Jánost a Szovjetunóba ahol még fejmosást is kap. A rendszerváltás vége felé pedig tanúi lehetünk, ahogy az „Öreg” beleszürkül a csapatba. Az utolsó rész a rendszerváltás utáni állapotokról szól, itt először Antall József kijelentésével találkozhatunk, aki konkrétan megtiltja a kormányzati vadászatot majd megismerkedünk napjaink közéleti vadászaival, köztük Semjén Zsolt eredményeivel.
A kötet rendkívül informatív, a szerző stílusa olvasmányos, ami sokszor súrolja az iróniát is, ezáltal még szórakoztatóbbá téve a szöveget. A törzsszöveget külön szürke keretben elhelyezett információk egészítik ki, amelyekben a szerző elmagyarázza többek között a cserkelés fogalmát, azon vadászok életét, akik minden korszakban segítették a hatalmasok kedvtelését. A szöveget nagyon gazdag képanyag egészíti ki, közelebb hozva hozzánk a témát. A könyv végén további irodalomjegyzék gondoskodik arról, hogy a témában esetleg még jobban elmerülhessünk.
A szerző egy különleges világot ismertet meg velünk a könyve lapjain, amelyet bátran lehet ajánlani a 20. századi magyar történelem iránt érdeklődő olvasó számára!
Sásdi Tamás
