Hahner Péter - Sereg András: Párbeszéd a történelemmel. Titkok, tabuk, tévhitek. Inda Press, 2025.

„Annyi azonban bizonyos, hogy a biokémikus- vagy a matematikusprofesszorok egymás számára írják tudományos műveiket, az nem okoz különösebb problémát, mert az emberek nem a biokémia vagy a magasabb matematika segítségével határozzák meg identitásukat. Ha viszont a történészek csak egymás számára publikálnak, akkor baj van. Akkor átengedik a terepet a mágusok, kuruzslók és kalandorok számára, s ők fognak válaszokat kínálni olyan fontos kérdésekre, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk, és mire vagyunk képesek. Ahogy mondani szokták, a történelem az élet tanítómestere. Természetesen ettől a tanítómestertől is azt tanulják meg a tanítványok, amit meg akarnak tanulni, vagyis azt, ami érdekükben áll. De azért egyáltalán nem mindegy, hogy elavult legendák, zavaros összeesküvés-elméletek vagy a legmodernebb kutatási eredmények közül választhatják ki a „tananyagot”.”

Hahner Péter napjaink egyik legnépszerűbb történésze, aki rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat és termékeny könyvszerző. Ugyan fő kutatási területe a francia forradalom és az amerikai történelem, ennek ellenére számos munkájában bizonyította, hogy otthon van a história többi korszakában is. Jelen kötet egy kicsit másabb, mint az eddigiek, itt Sereg András újságíróval beszélgetve népszerűsíti a szakmáját.

A 148 oldalas kiadvány 30 kérdéskört jár körbe, ezek egy képpel és egy jelmondattal kezdődnek, majd a beszélgetőpartnerek több szempontból körüljárják az adott témát átlagosan 3-4 oldal terjedelemben, majd a fejezetek végén a témához szőrmentén kapcsolódó ráadásban is megtudhatunk érdekességeket.

Bemelegítésként a történelmi ismeretterjesztést járják körbe, ahol a történészt a kertészhez hasonlítják. Ezután az amerikai történelem kerül terítékre, amely kiteszi a témakörök felét. Először az indiánokról esik szó, majd a függetlenségi háború és a polgárháború következik, és ezután eljutunk az amerikai választási rendszerhez. A blokk többi részében néhány elnök portréja, Henry Kissinger külügyminisztersége, a Kennedy-gyilkosság és J. Edgar Hoover pályafutása kerül kibeszélésre, míg a blokkot két film zárja: részletesen belemennek, hogyan ábrázolja A Keresztapa a maffia világát, végül kiderül, a nagy filmrajongó történész szerint mitől lesz jó egy történelmi film.

A második blokkban az európai történelemből morzsázgatnak, itt a középkortól a kora újkoron át napjainkig válogatnak, érdekes módon kevés szó esik a francia forradalomról, viszont érintik a reformációt, az orosz történelem kiemelkedő személyiségeit, az angol és a svéd királyokat, valamint Törökországot.

Az interjúk ugyan rövidek, mégis hasonlóan Hahner többi munkájához, ezekre is jellemző a tőle megszokott alaposság, amelybe sajátos humorát is belekeveri. Egyetlen negatívum az irodalomjegyzék hiánya, melyet még beszélgetés közben sem pótolnak ajánlott könyvekkel. Ennek ellenére ajánlható a történelem iránt érdeklődőknek, hiszen egy gyorsan kiolvasható, de informatív kötet alapján akár a történész többi munkájához is kedvet kaphatunk.