Eric Weiner: A zsenialitás földrajza. A világ legkreatívabb helyeinek nyomában az ókori Athéntól a Szilícium-völgyig. HVG Könyvek, 2019.

„A zsenik nem véletlenszerűen bukkannak elő – egy Szibériában, egy másik pedig Bolíviában –, hanem többedmagukkal együtt. A zsenialitás halmozódik. Mint Athénban Kr. e. 450, Firenzében pedig Kr. u. 1500 körül. Bizonyos helyeken, bizonyos korokban rekordmennyiségű ragyogó elme született, és kiemelkedően sok jó ötlet látott napvilágot.”

Hol terem a zseni? Tehetnénk fel a kérdést Gárdonyi Géza után szabadon, különösen ennek a könyvnek a befejezése után. Az amerikai szerző, Eric Weiner ennek járt utána és  egy igazi utazás keretében bevezet minket a zseniális és kreatív emberek tulajdonságaiba, ezt pedig a művelődéstörténet segítségével teszi még érdekesebbé.

A szerző a bevezetésben megágyaz a két fogalom tudományos bemutatásának, majd ezt követően hét helyre látogat el. Egyszerre mutatja be a jelenkort és az adott városhoz kötődő kultúrtörténeti emlékeket, majd ezekről elmélkedik az éppen aktuális helyszín egy-egy kutatójával, akikkel a téma megvitatása közben pár vendéglátóhelyet is felkeresnek.

Már az elején hangsúlyozza, hogy sokkal érdekesebbnek találja a művelődéstörténetet, mint a háborúk történetét. Ennek megfelelően Athénnál különösen kimerevíti Szókrátész és Thuküdidész munkásságát, miközben hangsúlyozza, hogy az ókorban nem létezett egységes Görögország. Hangcsouba érve elénk tárul a középkori Kína aranykora az iránytűvel és a Gutenberg előtti könyvnyomtatással és megismerjük az igazi polihisztor Szu Tung-pót. Időben a következő állomásunk Firenze, ahol Verrocchio iskoláját nézhetjük meg közelebbről, míg mélyen belemegyünk Leonardo és Michelangelo munkásságába és egymás közötti viszonyába, de azért felbukkan Brunelleschi és Donatello is. Ezután következik két Brit Birodalomhoz fennhatóság alatt álló város, ezáltal először Edinburgh-ben a skót felvilágosodásba pillantunk bele, ahol előkerül David Hume és Adam Smith tevékenysége, majd következik a Kalkutta, ahol a brit gyarmatosításnak köszönhetően virágzott a kulturális élet, itt Tagore életművét ismerteti meg velünk az utazó szerző. Bécs kétszer is szerepel, először a 18. század végi város zenei kultúráját prezentálja nekünk Mozart munkásságára és Beethoven karrierjének kezdetére kihegyezve, de még a jó szándékú II. Józsefről is szót ejt. Egy évszázaddal később már a kávéházak uralta cásszárvárosban járunk, ahol Freud munkásságán és szemüvegén keresztül élhetjük át a századvéget. A jelenben a Szilícium-völgyben látogatunk el, ahol a mostani technikai vívmányok, Steve Jobs, és Mark Zuckerberg is feltűnik.

A szerző élményszerűen és az iróniát sem nélkülözve vezet minket végig ezen a több ezer éves kiránduláson, ennek köszönhetően majdnem végig úgy érezzük, hogy csak repülnek az oldalak olvasás közben. Egyetlen negatívum a csapongás, amikor a történeti leírásnál szóba kerül, hogyan ismerszik meg az aktuális korszakban a zsenialitás, itt pedig rátér a tudományos magyarázatra. Ezt leszámítva egy rendkívül érdekes kötettel van dolgunk, amelyben a történelem szemüvegén keresztül tudhatjuk meg, milyen sokféle környezetben bontakozhattak ki a kultúra nagyágyúi.

Sásdi Tamás