Fábián Janka: Történelem és romantika 2. Újabb szerelmek, hősök és kalandok a magyar hisóriából. Animus Kiadó, 2025.
„A kortárs romantikus regényírás megkerülhetetlen alakjává nőtte ki magát, akinek regényeit ma már kiegészítő olvasmányként ajánlják a történelemtanárok, mert a fiatalok általa jobban meg tudják érteni és talán kedvelni az adott korszakot. Fábián Janka tanít, szórakoztat, a finom romantikával bélelt időutazásain pedig kötelező a részvétel.”
A tavalyi nagy sikerű első rész után kereken egy évvel megérkezett Fábián Janka ismeretterjesztő kötetének második része, amely most kicsit több oldal terjedelemben, 16 történetet mutat be nekünk.
Az előszót most az Újságmúzeum főszerkesztője, Sal Endre jegyzi, amelyben gyönyörűen rámutat az írónő munkásságának jelentőségére és felhívja a figyelmet az előttünk álló kötet tartalmának különlegességére, amelyet egy édességhez hasonlít:
„Janka díszes csomagolásban nyújtja át az ő bonbonjait, a valós, sokszor megdöbbentő esetekkel szórakoztat, tanít és rá jellemző módon nagyon figyel arra, hogy a történelmi hitelesség ne csorbuljon, ugyanakkor az emberi sorsokat nem pátosszal tárja elénk, hanem a szórakoztató ismeretterjesztés jegyében.”
Ehhez hűen Janka a felvázolt történetekben az előző kötetben megszokott módon vezeti végig az olvasót. Időben most is a 18-20. században kalandozunk leginkább a kultúrtörténet mezsgyéjén. Olyan személyeket ismerünk meg, akikről nem, vagy csak alig hallunk történelemórán, esetleg a róluk elnevezett közterületeken sétálunk, és nem tudjuk kiről van az adott utca vagy tér elnevezve.
A szokásos erős kezdés nem maradhat el, először az idén kétszáz éve született Jókai Mór szerelmi élete kerül terítékre, amelyben az eddig nagyon ismert Laborfalvi Róza és Nagy Bella mellett előkerül egy hölgy, akiről Noémi alakját is mintázhatta a legendás írónk a közkedvelt Az Arany Ember című regényében. Az irodalmi vonalon maradva részletes képet kapunk Kisfaludy Károly és Bessenyei György pályájáról és irodalomtörténeti jelentőségéről, valamint megtudjuk ki volt az igazi Butler János és milyen módon élt az írói szabadsággal Mikszáth Kálmán, amikor a Különös házasságot írta. Jászai Mari életét látva egy igencsak küzdelmes életútnak lehetünk tanúi, és azt is átélhetjük, hogyan vált eggyé Drakula figurájával Lugosi Béla. Ferenczy Ida Sisi társalkodó- és barátnőjeként lett a köztudat része, emellett két személy is felbukkan a lapokon, akiket szinte elhomályosított Ferenc József gyönyörű feleségének alakja. Gödöllő városát és az itt található kastélyt szinte mindenki vele azonosítja, az épület építtetője, Grassalkovich Antal személye pedig szinte kevésbé érdekel bárkit, pedig neki köszönheti Mária Terézia a számára felajánlott gesztust. Stefánia belga hercegnő pedig Rudolf felesége volt, akinél természetesen előkerül az Erzsébet királynéval való viszony is. Zichy Géza és Szekrényessy Kálmán figurája egyaránt megjelenik az írónő két legutóbbi regényében. Előbbinek részletes képet kapunk a balesetéről és a szerző felvázolja zenei és irodalmi munkásságát is. Utóbbi esetében a Balaton-átúszás és az Anna-bálok jelennek meg, és persze a híres a Füredi Anna-bálon című dal hátterével is tisztában leszünk. Olvashatunk még a szabadságharcban is részt vett Lebstück Máriáról, a Hajnalcsillagnak is nevezett Sass Flóráról, az Amerikában sikeres borásszá váló Haraszthy Ágostonról és Görgei Artúr feleségéről is
A pár oldalas történeteket a szerző a tőle megszokott alapossággal beszéli el, melyek rendkívül gördülékenyen lettek megírva, ezt gazdag képanyag hozza hozzánk még közelebb. A végén található irodalomjegyzékben pedig akár egy következő olvasmányt is kereshetünk magunknak. Ajánlható azoknak, akik egy könnyed ismeretterjesztő olvasmányra vágynak és a száraz tények helyett a történelem emberi részével kívánnak megismerkedni!
Sásdi Tamás
