Terror 1918-1919. Forradalmárok, ellenforradalmárok, megszállók. (szerk.: Müller Rolf - Takács Tibor - Tulipán Éva) Jaffa Kiadó, 2019. 

A kötet egy konferencia előadásainak írásos anyagát tartalmazza, amely az első világháborút követő erőszakhullámmal foglalkozott. Szerkesztett kötet révén felmerül a veszély, hogy nem minden tanulmány egyformán olvasmányos és érdekes, kicsit erre a könyvre is igaz. Szerencsére a negatívumot letudjuk az első tanulmányban, mivel nem arról olvashatunk szinte, ami an kötet fő témája, hanem inkább az erdélyi hatalomátvétel lépéseit ismerhetjük meg részletesen. A kassai és délvidéki terrort már sokkal részletesebben megismerhetjük, láthatjuk, hogy az előbb megszállt, majd elcsatolt területeken hogyan bántak a magyarokkal és németekkel egyaránt. Ezután következnek a kötet érdekesebb tanulmányai, Hatos Pál a magyar vidék helyzetét és a frontról visszaérkező katonák helyzetét írja le, elmagyarázva Linder Béla elhíresült mondatát. A Tanácsköztársaság időszakából két tanulmányt olvashatunk két oszlopos tagról, az elsőben Szamuely Tibor tevékenységét ismerhetjük meg, míg a másikban Korvin Ottó életét, amelyben a Tanácsköztársaság előtti tevékenységét is részletesen megismerhetjük, főleg a műveltségét és a Tisza István elleni merénylet szervezését, majd a „dicsőséges” 133 nap alatti rendőrfőnöki tevékenységét és bukását. Az utolsó tanulmányban Paksa Rudolf értékezik a fehérterrorról, amelyben egy pesti és egy fonyódi esetet vizsgál meg és kisebb kitekintést is tesz a téma historiográfiájára. A kötet tanulmányai nagyon jól szimbolizálják minden szempontból azt a káoszt, amely az első világháború befejezése után jellemezte az országot, ajánlható bárkinek akit érdekel a korszak története és az káosz eseményeinek jobban utána szeretne olvasni!