Sonia Purnell: Egy jelentéktelen nő. Európa Könyvkiadó, 2024.
„Virginia élete leginkább egy homéroszi eposzhoz hasonlít, bővelkedett izgalmakban, kalandos eseményekben, és természetesen mindig minden helyzetben érvényesült rettenthetetlen bátorsága.”
Szoktam mondani, hogy a második világháborúról már annyi könyv íródott, hogy újat már kevésbé lehet mondani és minden eseménye szinte csontig le van rágva. Azonban mindig előkerül egy-egy olyan személy, akiről eddig nem is hallottunk és életének megismerésével más színben láthatjuk a világégés brutalitását. Ilyen az amerikai Virginia Hall, aki Franciaország felszabadításában segédkezett, akinek pályafutását Sonia Purnell brit újságírónő tárta elénk.
Kezdésként az írónő megismerteti velünk Virginia családi körülményeit és tanulmányait, amelyben felvázolja a korabeli Amerikát is a nagy gazdasági világválsággal és a hitleri fenyegetéssel együtt. Már ekkor érződik, hogy egy nem mindennapi nővel van dolgunk, aki vadászni is jár és egy baleset következtében elveszti az egyik lábát, ezt pedig egy műlábbal pótolják. A hölgy megtehette volna, hogy ezután semmit se csináljon, ő mégis az európai tanulmányai idején tapasztalt náci fenyegetés ellen akart tenni és nagy nehezen sikerült a megszállt Franciaországba kerülnie titkos ügynökként, az ellenállást segítve. Női volta és a műlába is akadályozhatta volna ebben, de ő mégis az nyugati fronton találja magát számos társával együtt. Miközben peregnek a világháború eseményei, innentől kezdve főhősnőnk szemén keresztül egy kalandokkal átitatott kémregénybe csöppenünk, amelyekben számos nehézség tárul elé, sok segítővel és ellenféllel, városokon és hegyeken keresztül. A szerző kitűnően ágyazza bele Virginia kalandjaiba a korrajzot, feltárul előttünk a Harmadik Birodalom által ellenőrzött Vichy-Franciaország és Pétain marsall személyének ellentmondásossága, láthatjuk, hogy maga a társadalom se tudja, mit csináljon egy olyan behódolt államfővel, aki korábban háborús hős volt. Közben hírt kapunk a keleti frontról és Amerika hadba lépéséről. Egy Spanyolországba való menekülés során érintjük a semleges, de ugyanakkor Hitler mellett álló Franco-diktatúrát is, ezután pedig következik a normandiai partraszállás előkészítésében való segédkezés. Az írónő még kitér a D-napot feldolgozó filmek valósággal való ellentmondásosságára is:
„A második világháborúról készült filmek néha azt a benyomást kelthetik, hogy a D-nap sikere a legkegyetlenebb harcok végét jelentette, de Franciaország számos területén ez egyáltalán nem így volt. A hátramaradt németek – és francia kollégáik – idegesebbek, félelmetesek és brutálisabbak voltak, mint valaha.”
Háborút követően összeköti életét az egyik ügynöktársával és a megalakuló CIA-nál kezd el dolgozni. Ennek köszönhetően még érzékeljük a hidegháború kezdetét, amelyben előkerül a Churchill fultoni beszéde, McCarthy szenátor tevékenysége és a befuccsolt Disznó-öböl akció. Szomorúan látjuk a végén Virginia tevékenységének szörnyű utóéletét is, miszerint a franciák nem is akarták elismerni, hogy az ő segítsége is hozzájárult a nácik kisöpréséhez az országból.
A szerző ugyan ismeretterjesztő munkát adott ki a kezéből, az olvasmányos szövegnek köszönhetően azonban tényleg olyan érzésünk van, mintha egy izgalmas kémregényt olvasnánk, olykor párbeszédek is előfordulnak az elbeszélésben és a humort sem maradt az asztalfiókban. A történet lezárását követően egy kisebb képalbum hozza hozzánk Virginia személyét még közelebb.
Kiváló életrajz, amely egy kicsit más megvilágításba hozza a második világháború nyugati frontját és megmutatja, hogy egy művégtaggal rendelkező nő is képes nagy hőstettekre.
A könyv a 25. közös olvasásunk volt a Brigeri blog Brigijével, az ő véleményét a következő linken olvashatjátok: https://brigeri.blog.hu/2025/11/30/recenzio_sonia_purnell_egy_jelentektelen_no_brigi
