A vállalkozó és a kultúra. Heckenast Gusztáv, a legendás könyvkiadó. (szerk.: Lipták Dorottya) Kossuth Kiadó, 2020.
„Kétségtelen, Heckenast Gusztáv a korszak kultúrtörténetének megkerülhetetlen személyisége, egyszerre volt magyar és német, egyben európai polgár. A szó klasszikus, eredeti értelmében nem minden kritériumnak felel meg, mégis self-made mannek tekinthető, aki a saját erejéből, tőke háttér nélkül küzdötte fel magát e félig értelmiségi, félig iparűző, kereskedő szakma csúcsára, jóllehet értelmiségi családi háttere, neveltetése, rokonai révén az ipari, kereskedői örökölt minták, műveltsége segítették ebben.”
Heckenast Gusztáv nevével először irodalomórán találkozunk, amikor március 15-éről tanulunk. Landerer Lajossal közös vállalkozásuk nyomdájában jött ki a Nemzeti dal, majd később történelemből megtanuljuk, hogy itt jelent meg a Kossuth által szerkesztett Pesti Hírlap is. De hogy ki volt Heckenast, arról már nem nagyon írnak az iskolai történelemkönyvek. Hazai könyvtörténészek kiemelkedő személyiségnek tartják, életművéről többszerzős tanulmánykötet jelent meg 2012-ben a Kossuth Kiadó Kulturális Örökség sorozatában.
A bevezetést és a témák ismertetését három nyelven is olvashatjuk, majd az első tanulmányt egy kronológiai áttekintés előzi meg. A kötetet szerkesztőként is jegyző Lipták Dorottya végigtekinti Heckenast Gusztáv életét és könyvkereskedői pályáját, szól a családja származásáról és arról, hogy került Wigand Ottó könyvkereskedőhöz, akinek röviden felvázolja a pályáját, emellett megismerteti az olvasót Mária Terézia 1772-es Ordo pro bibiliopolis… rendeletével is, amely a könyvkereskedelmet szabályozat. Láthatjuk, hogyan lesz önálló könyvkereskedő Heckenast, majd az első nagyobb állomás az 1838-as árvíz, ahol majdnem teljesen tönkremegy, de az írók kisegítik és megjelenik a többkötetes Árvízkönyv. Ezután jön a társulás Landerer Lajossal, akinél a korabeli nyomdaalapítási szabályok is előkerülnek. Természetesen nem hiányozhat a Pesti Hírlap és a forradalom, majd betekintést nyújt még a tanulmány szerzője hogyan és milyen módszerekkel érvényesült a neoabszolutizmus és a kiegyezés korában, hogyan önállósult Landerertől és végül a nyugdíjazása után egy kis kitekintésre kerül sor, ahogyan a Franklin Társulat továbbviszi az életművet.
Kaba Eszter arra világít rá, hogyan karolta fel Heckenast a magyar szépirodalmat, és a források segítségével megismertet minket milyen üzleti viszony volt közte, Kisfaludy Sándor Jósika Miklós és Arany János között. Ezek mellett arról is értesülünk, hogy ő volt az első kiadó, aki elkezdte a kor irodalmi műveit folytatásokban megjelentetni.
Dede Franciska a kiadványai közül az ismeretterjesztő munkákat vizsgálja műfajokra lebontva, de ismerteti a gyerekeknek szánt tankönyveket és a vallásos irodalmat is. Bódy-Márkus Rozália a Heckenast által megjelentetett periodikákat prezentálja, ahol kiderül, hogy ellentétes politikai oldalak munkáit is egyaránt kiadta. Révész Emese az illusztrált művekről értekezik, míg a végén ismét a szerkesztőé lesz a szó, aki megismerteti velünk a kereskedő mögött megbújó embert a pilismaróti kúriájának környezetével együtt. A tanulmányokat egy német és egy angol nyelvű összegzés zárja.
Annak ellenére, hogy különböző szerzők jegyzik az egyes fejezeteket, mindegyik könnyen követhető és egyik se tűnik unalmas felsorolásnak. Általuk egy vérbeli kereskedőt ismerhetünk meg, aki német származása ellenére választott hazája irodalmi műveltségét kívánta emelni. Az olvasmányos szöveg nagyon gazdag képanyaggal párosul, a tanulmányok közben fekete-fehér, a lezárást követően színes mellékletek egészítik ki az olvasottakat, még közelebb hozva hozzánk a témát.
Kiváló munka, amely bemutatja egy páratlan könyvkereskedő pályáját és még az általa megjelentetett kiadványokba is bevezet minket. A könyvtörténet iránt érdeklődök számára kihagyhatatlan olvasmány!
Sásdi Tamás
