A múlt nagy rejtélyei. Tények és téveszmék, avagy mi rejlik a történelem igaznak vélt eseményei között? (szerk.: Csaba Emese). Reader's Digest Kiadó, 1994.
A történelem tele van rejtélyesebbnél rejtélyesebb eseményekkel és személyiségekkel, a könyv előszavának megállapítása szerint
„A rejtélyeket mindenki szereti. De ha híres emberekről van szó, vagy fontos történelmi események maradnak meg megválaszolatlanul, sokkal érdekesebbé válik a talány, még a regényirodalom misztériumainál is izgalmasabbá.”
Ennek köszönhetően, számos ilyen válogatás jelent meg napjainkban, szakmailag is talán a legelfogadhatóbbak Hahner Péter tévhittel foglalkozó kötetei. Jelen kötet még az 1990-es évek közepén jelent meg, amolyan hibrid változatban, mivel átmenet az ismeretközlő irodalom és az album között, utóbbit nagyon jól mutatja a mérete és a minőségi papír, amely kissé nehézkessé teszi a kötet súlyát, azonban ezt még lehet egy hosszabb vonatúton is olvasgatni.
Maga a kötet hét fejezetből áll, az egyetemes történelem főbb eseményeit és személyiségeit veszi vizsgálódás alá. A korszakonkénti elosztás hagy némi kívánnivalót a történelem kedvelői számára. Ókorral foglalkozó témát egyáltalán nem, a középkorhoz tartozóval is csak mindössze az ötödik fejezetben találkozhatunk, tehát a tárgyalt témáknál túlteng a kora újkor és a 19-20. század. A fejezeteken belül a történetek véletlenszerűen követik egymást, nincs konkrét kronologikus beosztás. A pár oldalas történeteket először egy kedvcsináló bevezető mutatja be, majd az aktuális szerző felvázolja a téma hátterét is és levezeti a történetet. Az első egységben a nyomtalanul eltűnt személyekről olvashatunk, ahol kiemelkedik Raoul Wallenberg esete. A második blokkban már egy fokkal izgalmasabb témákat kapunk, megismerhetjük többek között, milyen körülmények között vesztette életét Christopher Marlowe, Sztálin, Napóleon, de választ kapuink Mozart halálára és felbukkan a napjainkig rejtélyes Kennedy-gyilkosság is. Ezen izgalmas rész után még izgalmasabb személyiségek következnek, mint Raszputyin, Nostradamus és Heinrich Schliemann. A negyedik blokkban napjainkig semi tisztázott személyek és események kerülnek terítékre, mint a Watergate-ügy és a titokzatos Mata Hari, de olvashatunk az ártatlanul megvádolt Alfred Dreyfusról is. Az ötödik fejezet a legenda és a történelem határát súrolja olyan témákkal, mint Arthur Király, Drakula, Robin Hood és előrekerül, hogy létezett-e Rómeó és Júlia? A legendák után rejtélyes kérdések kerülnek elő, ahol arról olvashatunk egy kisebb eszmefuttatást, hogy biztos maga Shakespeare írta-e a műveit? Megismerhetjük az USA egyik legtöbbet vitatott elnökválasztását, ahol az lett az elnök, aki veszített. Olvashatunk még a Reichstag felgyújtásáról, a titokzatos álarcos férfiról XIV. Lajos udvarában és a Lusitania elsüllyesztéséről. Az utolsó fejezet a nagyon nagy baklövések bemutatása, ahol végigkövethetjük a Nagy Armada pusztulását és a Titanic tragédiáját, de olvashatunk a Barbarossa hadművelet kudarcáról és a waterloo-i csatáról is.
A kötet szövege a változatosan követhető, egyes témák rendkívül érdekesen vannak kifejtve, míg néhány kevésbé olvasmányos, ez egy szerkesztett kötet esetében szokványos. A szöveget nagyon gazdag képanyag egészíti ki. Sajnos hiányzik belőle az irodalomjegyzék, amely az olvasó számára megkönnyítené a témában való további elmélyedést. A kötetet lehet egyszerre és kis adagokban is fogyasztani, a fejezetek nem kapcsolódnak egymáshoz. Ajánlható minden olyan érdeklődőnek, aki érdekes történeteket szeretne megismerni az egyetemes történelem fejezeteiből!
Sásdi Tamás
