Győri Szabó Róbert: Katalónia. A függetlenség álma. Osiris Kiadó, 2021.

„A világ nem túl sokat tud a katalánokról, Katalóniáról, mi, magyarok is jószerével Barcelonával azonosítjuk, Európa egyik legnépszerűbb, legismertebb városán kívül többnyire a futball, néhány művész (Gaudi, Dali) és a Costa Brava jut róla az emberek eszébe.”

Amikor Spanyolország előkerül történelmi tanulmányaink során, általában az 1479-es egyesítést, Kolumbusz útjait, V. Károly birodalmát, ahol sose ment le a nap és a második világháború főpróbájának számító polgárháborút ismerjük meg. A különböző, spanyol ajkú népekről kevésbé esik szó, maximum a híradásokban találkozhattuk a baszkok nevével pár terrortámadás által, vagy a katalánok függetlenségi törekvéseivel. Utóbbi náció tagjainak históriáját és jelenkori küzdelmeit Győri Szabó Róbert dolgozta fel egy vaskosnak számító monográfiában.

Bevezetésként a szerző a könyv megszületésének körülményeit osztja meg az olvasóval, majd röviden bemutatja, kik is azok a katalánok, Magyarországon mit tudhat róluk az átlagember és felvázolja a téma historiográfiáját is. Általa egy rendkívül szimpatikus nép portréja rajzolódik ki előttünk, akik békésen ugyan, de napjainkban is vágynak az önálló nemzeti létre. Az elbeszélés a középkorban indít, ahol önálló grófságként jelentek meg, külön államszervezetük volt, és két nagyobb hatalom, a frankok és az arabok közé szorulva léteztek.

Megcáfolja azt a sziklaszilárdnak hitt tényt, hogy Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd házassága által teljesen egységes Spanyolország jött volna létre, a katalánok szemszögéből nézve ez egy laza szövetség volt, saját államszervezettel. Itt az is kiderül, hogy miközben a történetírás az 1640-es évet a polgárinak mondott angol forradalommal köti össze, ebben az évben a katalánok is fellázadtak a spanyol monarchia ellen, aminek csúfos vége lett. A tényleges önállóságot a spanyol örökösödési háborúban vesztették el, ez olyan törés volt számukra, hogy Barcelona elestéről minden év szeptember 11-én megemlékeznek (Diada napja). Innentől fogva számítható a folyamatos törekvés az autonómia kivívására, amellyel részleges sikereket érnek el, mellette pedig a spanyol gazdaság éllovasai lesznek. Nagy törés következik be a polgárháborúban, majd látjuk, hogy milyen kegyetlenül bánt kezdetben Franco azokkal, akik bármiféle különállásra törekedtek az országon belül. Ugyanúgy tanúi lehetünk a diktatúra felszámolása után annak, ahogyan sikerül kivívni a nyelvhasználat jogát és létrejön a békés egymás mellett élés. Ezt töri meg a 2008-as világválság és kerül felszínre az elszakadás (szecesszió) iránti vágy. Az erre való törekvések és az állam által adott válaszok rendkívül részletesen tárulnak elénk, az eseményeket szinte a könyv megírásának időpontjáig követhetjük nyomon.

Már az előszóban is érződik, hogy a szerző nagyon szereti ezt a témát, ez pedig egy lendületet ad végig a kiváló olvasmányélményhez, amit nem törnek meg a más munkákban sokszor rendkívül szárazan bemutatott államszervezeti és gazdaságtörténeti részek sem. A sportot kedvelőknek külön csemege, hogy a Barcelona focicsapat és az 1992-es olimpia jelentősége is külön ki van emelve, utóbbinak még a hivatalos dala is szóba kerül. A leírtak megértését nagyon sok táblázat teszi még jobban érthetővé és magát a témát egy gazdag képanyag hozza hozzánk még közelebb.

Győri Szabó Róbert egy végtelenül szimpatikus állam nélküli nemzet történelmét és jelenkori küzdelmeit mutatja be egy monumentális munkában, amelynek vastagságát olvasmányosságának köszönhetően szinte észre se vesszük.  

Sásdi Tamás