Csapodi Csaba - Tóth András - Vértesy Miklós: Magyar könyvtártörténet. Gondolat Könyvkiadó, 1987.

Remek összefoglalás, a témával foglalkozó szakirodalomban azóta sem született hasonló alkotás. Kicsit érződik rajta, hogy a rendszerváltozás előtt íródott, de ez a tény elhanyagolható, mert nem politikatörténeti munka. A három szerző mintegy 1000 év történetét foglalja össze kicsivel több mint 500 oldalban, szerencsére közérthető stílusban. A könyv négy részre oszlik, a korszakhatárok a Rákóczi-szabadságharc vége, a kiegyezés és 1945. A tárgyalt majdnem ezer éven keresztül láthatjuk hogyan lett az egyházi, királyi és főúri kiváltságból a hétköznapi emberek számára is könnyen hozzáférhető a könyvtár. Olvashatunk a nagyobb könyvtárak megalakulásáról és fejlődéséről a korszakok folyamán (Országos Széchényi Könyvtár, Akadémiai Könyvtár, Egyetemi Könyvtár) és láthatjuk a könyvtári munka fejlődését, a szakképzés kialakulását. A kötetben ugyan konkrét könyvtárosi életpályákkal nem nagyon találkozunk, de megérthetjük belőle például, miért viseli Szabó Ervin nevét a róla elnevezett könyvtárhálózat. A kötet főszereplői maguk a könyvtárak, amelyeknek végigkísérhetjük fejlődését, szakosodását a kezdeti egyházi könyvtáraktól a 20. századra kialakuló különböző gyűjtőkörű tudományos szakkönyvtárakig. A kötet ajánlható bárkinek, akit érdekel a művelődéstörténet ezen ága.

Sásdi Tamás