Majtényi György: Kádárné és Kádár. Házasságban a hatalommal. Open Books, 2023. 

„Mária talán azt a feladatot is magára vállalta, hogy férje időnként megszólaló lelkiismereteként figyelmeztesse arra, miért is küzdöttek egykor, és ebből adódóan mik lehetnek a céljai.”

Kádár János gyakori témája a történeti irodalomnak a rendszerváltás óta, számos kötet tárgyalta politikai tevékenységét vagy éppen a mindennapjait. Feleségéről, Tamáska Máriáról szinte semmit sem olvashatott eddig az érdeklődő közönség. Majtényi György legújabb könyvében kettejük párhuzamos életrajzát festi le az érdeklődők számára.

A kötetben nem egyszerűen két életet ismerhetünk meg, mellette a szerző kiválóan felvázolja azt a két történelmi korszakot, amelyben a tárgyalt személyek benne éltek. A bevezető után először Tamáska Mária származásával és fiatalkorával ismerkedhetünk meg, majd ugyanúgy felvázolja előttünk a szerző Csermanek János először nevelőszülőknél töltött gyermekkorát, majd képet kapunk tanulmányairól, ahol megtudjuk, hogy ebben az időszakban az írógépműszerész-szakma egy nagyon magas presztízsű munka volt. Kettejük fiatalkora után a Horthy-korszakbeli kommunista mozgalom következik, ahol a szakszervezeti könyvtárban először találkozik a későbbi házaspár egymással. Miközben elénk tárul a föld alatti mozgalom és annak üldözése,a piros nadrágos, álbajuszt viselő forradalmár még börtönbe is kerül, ahol először találkozik Rákosival, akit teljesen máshogy képzelt el. A börtönévek után olvashatunk Döme Piroskával való kapcsolatáról, majd a háború évei következnek, amelynek vége után a hatalom közelébe kerül a már Kádár János nevet viselő főhős és tanúi lehetünk, ahogy fokozatosan belépnek egymás életébe Máriával, aki ekkor még Róna Ottó felesége volt, majd egy gyors válást követően egymással kötötték össze életüket. Mire egymás társai lesznek, a kommunista rémuralom évei következnek, ahol először Kádár részt vesz Rajk László leleplezésében, majd ő kerül börtönbe. Átélhetjük egyaránt a börtönéveket és a szabadulási utáni viszontlátás örömét, majd 1956 következik, ahol a férjet a szovjetek kiválasztják a következő vezetőnek.  A szerző bemutatja milyen volt a megtorlás, majd elvezet minket a társadalom bemutatásán keresztül Kádár haláláig, majd a rendszerváltásig, és végül Mária haláig. Az eseménytörténet mellett olvashatunk egymáshoz fűződő különös viszonyukról, mindennapjaikról és az emlékezetükről. Kádár János jelentőségét kiválóan összefoglalja a következőképpen:

„Lehetett volna a magyar történelem egyik tragikus sorsú, 1956-os mártírja is, ha éppen nem őt szemeli ki a szovjet pártvezetés az ország irányítására, vagy ha képes ellenállni, ellentmondani a szovjet pártvezetésnek. Kádár János az események sodrában és a körülmények szorításában vált azzá, akinek a történelemkönyvekből ismerjük.”

A szerző gördülékeny stílusban írta meg a könyvet, és mint fentebb írtam, a 177 oldal törzsszövegben egyaránt megismerjük az életük mellett a Horthy-korszak és a háború alatti baloldali mozgalom tevékenységét, az ötvenes évek brutalitását, 1956 leverését és a Kádár-korszakot A szöveget nagyon gazdag képanyag egészíti ki, amely még közelebb hozza számunkra személyüket. A végén pedig egy kisebb irodalomjegyzékből szemezgethet a témában való további elmélyülésre vágyó olvasó. A kötet elsősorban a házaspár életét mutatja be, de ajánlható azoknak is, akik e különleges kapcsolat története mellett a Horthy-korszak baloldali mozgalmairól és a 20. század felének magyar történelméről is szeretnének egy kisebb áttekintést olvasni.