Nagy Andor: Tisztviselői életpályák. A brassói szász vezető elit társadalmi érvényesülése (1650-1750). Korall Társadalomtörténeti Egyesület, 2024.
„A történeti hálózatkutatás módszere lehetővé teszi, hogy a múltban zajló események hátterében zajló kapcsolatok is feltárhatók legyenek, és így megértsük a társadalmi és politikai hálózatok dinamikáját. Ennek segítségével azonosíthatókká válnak azok a kulcsfontosságú személyek, akik tipikus vagy atipikus életutat jártak be (aszerint, hogy rendelkeztek-e vagy se befolyásos felmenőkkel), és családok, amelyek pedig kapcsolataikkal alakíthatták a hatalmi érvényesülés lehetőségeit.”
Az informatikai rendszerek fejlődése nagy segítség a humán tudományok számára is, hiszen feldolgozhatóvá válnak például a történelem azon területei, amely által betekintést nyerhetünk régebbi korok egyszerű embereinek az életébe is. Erre a legjobb példa Nagy Andor munkája, amely az új technológia segítségével a társadalomtörténet egy olyan szegletébe visz el bennünket, amely kevésbé feltárt a nagyközönség előtt.
A szerző a kora újkori Erdélybe, azon belül is Brassóba invitál minket. Kezdésként részletesen beavatja az olvasót a feldolgozás módszertanába. Bemutat egy újfajta forrást, az alkalmi írásokat, melyek a modern programok segítségével teljesen más megvilágításba tudják helyezni egy-egy téma szemléltetését.
Ezután felvázolja röviden Brassó helyzetét a középkortól kezdve, majd külön kiemeli az itteni szász előkelők szerepét. Ezután kezd bele a vizsgált időszakba (1650-1750), ahol először ismerteti a főbb forrásait és ezt követően kerül sor a társadalmi elemzésre. Külön kitér a vezető tisztségviselők családi hátterére, az iskolázottságára és arra, milyen kapcsolatban álltak egymással. Ennél a résznél a szerző tesz egy igen fontos megállapítást, amely bizony napjainkra is nagyon érvényes:
„Joggal feltételezhetjük azt is, hogy ha egy adott személy tagja volt a városi elitnek, akkor gyorsabban haladt előre a hivatali ranglétrán, mint azon társai, akik nem rendelkeztek jó kapcsolatokkal.”
Az elemzés legvégén a Mederus család tagjainak példáján érzékelteti a leírtakat.
A nem mindennapi téma kifejtését a szerző rendkívül precíz módon prezentálja számunkra, beszámol arról is, milyen nehézségekbe ütközött a kutatása során. A szöveg könnyebb megértését számos táblázat és színes diagram segíti. Külön ki kell emelni, hogy amikor a feldolgozás közben olyan fogalom kerül szóba, amely az olvasó számára ismeretlen lehet, azokat külön elmagyarázza. Nem egy könnyed nyári olvasmánnyal van dolgunk, de mindenképpen megéri kézbe venni ezt a kötetet, hiszen ezáltal egy új feldolgozási módszert és a kora újkor társadalomtörténetének egy olyan szeletét ismerhetjük meg, amely az iskolai tankönyvekben nem szerepel.
Sásdi Tamás
