Mörk Leonóra: Saját utakon. Jaffa Kiadó, 2024.

A könyvet együttt olvastuk Málnikával a Molyról, először az ő véleménye következik: 
 
Ámde elérni a belső békének azt a szintjét, amikor az embert őszintén hidegen hagyja, mások mit gondolnak róla, nem egyszerű feladat még manapság sem, amikor önsegítő könyvek garmadája támogat minket ebben a törekvésünkben.”

A Saját utakon 15 inspiráló női sorsot tár elénk, olyan hölgyekét, akik saját korukat meghaladva dacoltak a nemi szerepek és a társadalmi elvárások ellen. Bár nem tartoznak a legismertebb történelmi alakok közé, Mörk Leonóra joggal érezte úgy, hogy mindannyiuk története inspirációként szolgálhat olvasói számára.

Az erősen feminista könyv rögtön egy megmosolyogtató fejezetcímmel kezdődik: A reformáció topmenedzsere. Luther feleségén – aki a családi holding vezérigazgatói posztját töltötte be – kívül többek között olvashatunk még a 14 nyelven beszélő Anna Maria van Schurman, a Grimm mesék egyik forrása, Henriette Dorothea Wild és a férfi álruhába kényszerült orvosnő, Margaret Ann Bulkley életéről. A kötetből kiderül még az is, hogyan dolgoztak „home office”-ban a montpellier-i rézrozsdatermelő nők, illetve, hogy Goethe vajon pályázhatott-e volna az ideális férj címre. A borítót pedig egyértelműen a rovartan megalapozója, Maria Sibylla Merian ihlette.

Bár ez az életrajzi kötet száraz, tömény információhalmaz is lehetne, itt erről szó sincs, amellett, hogy minden egyes rész tele van érdekes információkkal, a szerző remek humora teszi igazán emlékezetessé az olvasmányt. Ráadásul mindezt úgy, hogy mai szemmel tekint az 1500-as évek elejétől az 1800-as évek közepéig terjedő időszakra. A felsorakoztatott nők pedig számos nehézségük és sanyarú sorsuk ellenére is kiváló példaképeink lehetnek, hogy mi is a saját utunkat járhassuk.

 
 

Sásdi Tamás 

[..] mindig csodáltam azokat a nőket, akik a maguk korában a mienknél sokkal több és sokkal szigorúbb megkötéssel szembesültek, mégis mertek dacolni az elvárásokkal. Nem szítottak lázadást, nem borították lángba a világot, egyszerűen csak mentek állhatatosan mentek előre a saját útjukon, mert így látták helyesnek”:

Mörk Leonórát eddig újságíróként és regényíróként ismerhettük, utóbbiak közül kiemelkednek a történelmi témájúak. Minden eddigi történetét alapos kutatómunka előzött meg és eközben bukkant rá olyan nők sorsára, akik eddig szinte ismeretlennek számítottak a történelem körforgásában, holott sokszor a história formálóinak környezetében tevékenykedtek. Első ismeretterjesztőnek szánt munkájában 15 nő portréját adja közre a tőle megszokott magas színvonalon.

Az előszóban ismerteti a könyv megírásának személyes motivációját, aztán kezdi el felvázolni az általa kiválasztott hölgyek portréját. Van köztük olyan, aki korszakalkotó személyiséget segített feleségként és olyan is, aki többre volt hivatott, mint amit elért. Találkozhatunk maguknak való hölgyekkel, és olyannal is, akinek kevés jutott a boldogságból. Feltűnnek dolgozó nők, akik kevés bért kapnak de lőkerülnek morbidnak mondható történetek és beleláthatunk olyan írónők karrierjébe, akik csak jóval később lettek az irodalomtörténet részei. Mindannyiukban közös, hogy egyéniségek voltak, akik megérdemelték volna, hogy nagyobb reflektorfényt kapjanak a sorstól.

Miközben lefesti előttünk ezen különleges asszonyok életét, az elbeszéléseket alapos korrajzzal is megfűszerezi. Ezáltal beleláthatunk a reformáción belül az evangélikus vallás két fő képviselőjének munkásságába, a függetlenségét kivívott Hollandia aranykorába, ahol virágzott a festészet, de előkerül a kaotikus lengyel belpolitika, a brutalitásáról híres porosz katonaállam és a napóleoni háborúk időszaka.

A szerző igényes, mégis szórakoztató stílusban adja közre számunkra az eddigi ismeretlen nők történetét. Az új ismeretek elsajátításakor a rekeszizmainkra is gondolt, hiszen a leírásokban megcsillan Leonóra csípős humora és sokszor az adott témához való hozzáfűznivalója is mosolyt csal az olvasó arcára. Külön kiemelendő, hogy majdnem minden történethez említ egy-egy kapcsolódó irodalmi művet, ami által továbbolvasásra késztet minket az adott témában, ezt pedig fokozza a kötet végén található felhasznált irodalom jegyzéke.

Különleges olvasmány, amely ajánlható azoknak, akik érdeklődnek a nőtörténet iránt, illetve olyan sorsokra kíváncsiak a kora újkorból és a 19. századból, amelyek eddig kevésbé voltak ismertek a nagyközönség előtt!