Hahn István: Naptári rendszerek és időszámítás. Filum Kiadó, 1998.
„Év, hónap, nap, óra, hét: csupa, az időre, annak beosztására vonatkozó adat. Mindegyiket célszerű számon tartani, mert ezek határozzák meg életünk ütemét, munkánk és pihenésünk, magán-és közéletünk egymást váltó teendőit.”
Történelemmel foglalkozóként sokszor találkozunk dátumokkal. Időnként el is gondolkodunk azon, hogyan számoljuk az idő múlását. Hahn István ókortörténész még a szocializmus időszakában írt egy rövid kis könyvecskét, ami ebbe a témába vezeti be az olvasót.
A bevezetést követően a szerző először az időszámítás kialakulásával kezdi a téma kifejtését, ebben először a természeti népek időérzékeléséről ír, ahol idő múlását a természeti jelenségek szerint osztották be és összefüggésbe hozták, mikor mit kell csinálni az élelemtermelés során. Utána a csillagászati naptárra tér rá és elmagyarázza, hogyan alakult ki a nap, hét, év, óra, perc másodperc mérése és az ókori népektől (babilóni görögség, zsidó, kínai, római) hoz példákat a naptárak kialakítására. Szól Caesar naptárreformjáról és kitekintésként a napjainkban is érvényben levő Gergely-naptár kialakulására is kitér. Jellemző a korszakra, hogy természetesen Marx egy-egy gondolata vagy a szovjet példa nem maradhat ki az ekkor megjelent munkákból, itt ennek megfelelően a Nagy Októberi Szocialista Forradalom időszámításának példáját hozza fel a Gergely-naptár tárgyalásánál.
Ezután a különleges napok kerülnek bemutatásra, először stílszerűen az évkezdő ünnepek, majd a húsvét és a karácsony, de a hét beosztását ismerteti, és nem maradhat ki az évszakok számítása sem.
Utolsó szakaszban az egyes népek időszámítása kerül a középpontba, ezáltal ismét az ókori népek példáján szemlélteti, mely eseményektől számították azt, hogy a saját korukban mennyi idő telt el, ezt pedig összeegyezteti a jelenleg is érvényben levő, Krisztus születése után kezdett nyilvántartással. Mellette szól az iszlám kronológiáról és érinti a francia forradalom rövid ideig érvényben levő rendszerét is. Végül a szerző a függelékben végigvezeti az olvasót azon, hogyan kell öröknaptárt szerkeszteni.
Hahn István 166 oldalon lényegre törően és érthetően vezeti végig az olvasót a téma kifejtése közben. Egyes témákba annyira megy bele, amennyire egy ismeretterjesztőnek szánt munkánál szükséges. A szöveg megértését számos illusztráció és táblázat segíti. Elsősorban azok számára ajánlott, akik kíváncsiak arra, hogyan alakult ki az idő múlásának számítása.
Sásdi Tamás
