Hahner Péter: Magyarország szerencséje. Animus Kiadó, 2019.
„Minek köszönhette hazánk, hogy viszonylag gyorsan megszabadulhatott az oszmán fennhatóságtól? Saját erejének aligha.”
Hahner Péter neve garancia arra, ha az olvasó egy kiváló történeti könyvet szeretne olvasni, legyen az tankönyv vagy ismeretterjesztő munka. Ugyan fő kutatási területe a francia forradalom időszaka, a tévhitekkel foglalkozó sorozatával bizonyította, hogy a história többi témájában is otthonosan mozog.
Magyarország szerencséje című kötetében a török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc időszakát dolgozza fel, a párhuzamosan lezajló világtörténelmi eseményekkel, összefüggésbe hozva a főszereplők életrajzán keresztül. Azt kívánja bemutatni, hogy egyes történések milyen pozitív hatással voltak Magyarország ezen időszakára, amikor a majdnem kétszáz éves török uralom után újra egyesülhetett és a fejlődés útjára léphetett.
Érdekes lett a bevezetés, ebben a szerző egy képzeletbeli beszélgetés által próbálja elmagyarázni a vadkannal való találkozás előtt a hazája jövőjét sötéten látó Zrínyi Miklósnak, hogy bizony nem sokáig lesz a félholdas zászló a budai várra kitűzve. Itt csak erről tájékoztatja, többet nem mondhat neki, hiszen tartja magát ahhoz, hogy nem változtathatja meg a jövőt.
A rendkívül ötletes kezdést követően következnek a fentebb említett életutak. Magyar részről először Thököly Imre kerül reflektorfénybe, aki által négy részre szakad Magyarország, ráadásul a török kiűzésénél is a rossz oldalon szerepel. Szerepet kap Rákóczi Ferenc és az általa irányított szabadságharc, amelynek végigkísérhetjük eseményeit a társadalmi összefogástól annak széteséséig és láthatjuk milyen folyamat vezetett végül a szatmári béke megkötéséhez Pálffy János és Károlyi Sándor által.
Budavár visszavívása és a török teljes kiűzése közben megismerjük az idegen földön született felszabadítókat, az ország nélküli Lotharingiai Károlyt és a század legvéresebb csatáját megvívó Badeni Lajost. Elénk tárul Savoyai Jenő érdekes sorsa, akit a francia udvarban egyházi pályára szántak, de ő a Habsburgokhoz menekülve a török elleni felszabadító háború oszlopos tagja lett. A Buda felszabadításában is segédkező Sobieski János életén keresztül pedig belelátunk a Lengyelországban kialakult anarchiába is.
A pár oldalas elbeszélésekben külön képet kapunk a Török és a Habsburg Birodalom, Franciaország működéséről és a dicsőséges forradalom Angliájáról. Ekkor hanyatlik le a török félhold és a lengyel anarchia mellett Svédország és Spanyolország csillaga és emelkedik fel I. (Nagy) Péter) vezetésével Oroszország. Az időszak főszereplői által pedig három nagyobb összecsapás bontakozik ki előttünk: az augsburgi liga háborúja, a spanyol örökösödési háború és az északi háború.
A szerző többi kötetéhez hasonlóan itt is olvasmányos stílusban ír, ezt pedig megfűszerezi a korabeli forrásokból és más feldolgozásokból vett idézetekkel. Az olykor száraz eseményeket az aktuális szereplő életéből vett érdekesebbnél érdekesebb sztorikkal egészíti ki, ami biztosítja olvasás közben a humorfaktort. Minden életrajz elején egy-egy kép található a tárgyalt személyről, ezáltal is közelebb hozva őt hozzánk. A törzsszöveget a végén egy időrendi táblázat egészíti ki külön bontva az eseményeket az egyetemes és magyar történelemből. A bibliográfia pedig segít, ha valamelyik személyről kicsit többet szeretnénk megtudni.
A könyvet bátran ajánlom azoknak, akik érdeklődnek a török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc időszaka iránt és azt világtörténelmi vonatkozásban szeretnék megismerni!
Sásdi Tamás
