Fókuszban a hidegháború. Magyarország nemzetközi kapcsolatai 1945-1989. (szerk.: Andreides Gábor, M. Madarász Anita, Soós Viktor Attila, Szilágyi Gábor és Szőts-Zoltán Oszkár). Nemzeti Emlékezet Bizottsága, 2025.
„E mikrotörténeti „mélyfúrások” nagy szerepet játszanak abban, hogy még pontosabban megismerhessük, illetve keretbe foglalhassuk a magyar külkapcsolatok és diplomácia 1945 utáni történetnek kirakódarabkáit.”
Hidegháború. A szó hallatán először az USA és a Szovjetunió szembenállása jut eszünkbe a második világháború után olyan eseményekkel, mint a berlini blokád, a kubai rakétaválság vagy a koreai és a vietnámi háború. A korszak szakirodalma is főképpen ezekkel a témákkal foglalkozik. Magyarország szerepéről ilyen szinten kevés szó esik, jelen kötet egy konferencián elhangzott előadások leirata, amely hazánk nemzetközi kapcsolatait vizsgálta ebben az időszakban három szemszögből.
Az első nagyobb egységben Magyarország és az USA viszonya áll a középpontban. Kezdésként képet kapunk vázlatosan a két ország kulturális kapcsolatairól, amit eléggé megnehezített a szovjetek által befolyásolt hatalom amerikaellenessége. Szóba kerülnek a korabeli betiltott és engedélyezett szépirodalmi művek, a néha késéssel bemutatott filmek és a festészet is és végül említésszinten megjelenik az első magyarországi Formula-1-es verseny is. Olvashatunk arról is, hogyan jelent meg az USA politikai rendszere és történelme az állambiztonság munkatársainak szánt tankönyvekben és egy magyar-amerikai filmes koprodukciót is megismerhetünk. Külön érdekesség. hogyan utasította vissza a kádári vezetés a Holdat is megjárt asztronauták látogatását. Az erről szóló fejezetben még az űrkutatás kialakulásával is tisztában leszünk.
A második blokkban Latin-Amerika kerül középpontba, azon belül Kuba és Chile. A szerzők itt dióhéjban elmondják a két ország korabeli történetét, majd rátérnek a Magyarországgal való kapcsolatukra. Kuba esetében a szocialista időszakban zajlott tudományos együttműködés és a rendszerváltozás idején történő elhidegülés, míg Chilénél a diplomácia és az Allende-éra alatti menekültekkel való bánásmód van részletesen kifejtve.
A harmadik fejezet témái kevésbé kapcsolódnak egymáshoz. Először Magyarország háború utáni címerének külpolitikai hatásairól találunk értekezést, majd a svájci keresztény emigránsok is helyet kapnak. A korszakkal foglalkozók közül mindenki tudja, hogyan viselkedett Hruscsov az ENSZ 1960. évi közgyűlésén, ebben a tanulmányban az eseményen való részvétel megtervezésétől az utazáson át a sajtóvisszhangig minden részleltet prezentál az aktuális szerző, utána pedig felbukkan egy Olaszországot is megjáró hírszerző. A sort a magyar-egyiptomi és a magyar-vietnámi kapcsolatok zárják, előbbinél különösen a diplomácia van előtérben, míg utóbbinál az itt tanuló vietnámi diákok a fő vonulat, de a szerző megemlíti az egri tanárképző Ho Si Minh-ről való elnevezését is.
A tanulmányok átlagosan 20-30 oldalt tesznek ki, a többségében érdekfeszítően vannak megírva, konferenciakötet révén pedig természetes, hogy nem minden írás nyeri el a szimpátiánkat. A szerzők a téma legfiatalabb szakértői, többségük doktoranduszhallgató valamelyik egyetemen. Sokat hivatkoznak a téma nagy öregjeinek munkáira és külön kiemelendő, hogy a legtöbb tanulmányban megemlített személyről lábjegyzetben kisebb életrajzi megjegyzést is tesznek. Minden értekezés végén irodalomjegyzék található, segítve az adott témában való nagyobb elmélyülést. A kötet eddig kevésbé ismert témákat jár körbe, ezért különösen ajánlott a korszak iránt érdeklődőknek!
Sásdi Tamás
