Dan Jones: Birodalmak és trónok. A Római Birodalomtól a Jeruzsálemi Királyságig. A középkor új története 1. rész. Kossuth Kiadó, 2022.
Az egyetemes középkor mintegy ezer éve nem arról híres, hogy egy könnyen befogadható korszak lenne, elég, ha csak olyan fogalmakra gondolunk, mint a benefícium, a feudum és a hűbéri lánc. A rengeteg név és évszám pedig sok álmatlan éjszakát okozott történészhallgatók ezreinek, a magyarok dolgát Katus László: A középkor története és Klaniczay Gábor (szerk.): Európa ezer éve: a középkor I-II. se nagyon könnyítette meg igazán. A brit történész műve egy üdítő színfolt, mivel ő már az előszóban leszögezi, hogy
„olybá tűnhet, ekkora témát képtelenség befogadni. Ígérem azonban, hogy szórakoztató lesz”
Az ígéretét be is tartja és az első kötet mintegy 363 oldalas törzsszövegében nyolc fejezeten keresztül szó szerint szórakoztatóan mutatja be a középkort.
Már maga a kezdés is egyszerű, hiszen időben a megszokottól egy kicsit korábban kezdünk, a császárkori Rómában. Itt javarészt megismerjük dióhéjban a principátust, majd a dominatust, de legnagyobb hangsúly a rabszolgaság bemutatásán és a kereszténység kialakulásának és államvallássá tételének történetén van. Utána láthatjuk, hogy a csúcspontján túl levő hatalmas világbirodalom hogyan zsugorodik össze és területén hogyan jelennek meg a különböző népcsoportok és mekkora pusztításokat végeznek a hunoktól kezdve a gótokig. Végigkövethetjük, ahogy az egykor nagy birodalom hogyan veszti el még a saját területe feletti hatalmat is. Róma bukása után a hangsúly a Keletrómai Birodalomra terelődik, ahol leginkább Iustinianus munkásságával ismerkedhetünk meg, majd ezután a Bizáncot erősen támadó iszlámmal ismerkedhetünk meg. Láthatjuk, hogy Mohamed hogyan alapítja meg a vallást és hogyan lesz ebből hódító világhatalom, dúlásukat végigkövethetjük egészen a poitiers-i csatáig. A kötet második felében először a frankokkal ismerkedhetünk meg, Először tanúi lehetünk, ahogy Chlodvig megszerzi a Merovingok trónját, majd a szerző nem untat minket mintegy 300 év történetével és rögtön Kis Pipin időszakába kalauzol minket. Láthatjuk a frankok és a pápai állam összefogását és végigkísérhetjük Nagy Károlyt a császári címig, majd láthatjuk, hogyan esik szét halála után Jámbor Lajos és utódai alatt a nagy birodalom és megismerjük a normann hódítókat is. Ezután a szerző a szerzetesek életét mutatja be, ahol megismerjük a főbb irányzatokat a bencésektől a cisztercitákig és nagyon enyhe bepillantást nyerhetünk a korabeli gazdaságba is. A lovagokról szóló fejezetekben megismerhetjük a lovagi életmódot, enyhe betekintést nyerhetünk a hűbériségbe és a szerző bemutatja a középkor fontosabb lovagi énekeit. Az utolsó fejezet a keresztes háborúké, végigkövethetjük, hogyan indul el a csőcseléket is tartalmazó sereg és mekkora mészárlást végez már induláskor, de igazán akkor borzadunk el, amikor a jeruzsálemi mészárlásról olvasunk. Végigkövethetjük, ahogy az arabok visszaveszik a meghódított földeket és bepillantást nyerünk a késői keresztes hadjáratok nem éppen dicsőséges fejezeteibe is. Személy szerint én hiányoltam a Frank Birodalom felbomlása után a Francia Királyság és a Német-római császárság megalakulásáról a hosszabb kifejtést, illetve az invesztitúraharcokat is bővebben be lehetett volna mutatni. A szerző a politikatörténet mellett szőrmentén minden fejezetben kitér a korabeli kultúrára is.
A kötet szövege rendkívül olvasmányos, a szerző sűrűn idéz a forrásokból is. Az elején pedig szórakozást ígért, ezt be is tartja azzal, hogy a humorfaktort nagyon sűrűn alkalmazza, az ember érzése néha az, mintha nem is egy történelemkönyvet, hanem egy paródiát olvasna egy stand upos előadó tálalásában. A szerző a humor mellett az éppen tárgyalt esemény napjainkig tartó hatására is felhívja a figyelmünket. A jobb tájékozódást pedig hat térkép segíti. A középkor soha nem volt még ennyire szórakoztató, így ajánlható minden kedves történelmet szerető olvasónak, annak is akinek rossz emlékei vannak erről az időszakról!
Sásdi Tamás