Hamza Gábor: Az európai magánjog fejlődése a kezdetektől a XX. század végéig. A modern magánjogi rendszerek kialakulása a római jogi hagyományok alapján. Novissima Kiadó, 2022.
Hamza Gábor neve leginkább a jogászoknak lehet ismerős, Földi Andrással közösen írt tankönyve, A római jog története és institúciói számos elsőéves joghallgató számára kötelező olvasmány. Ebben a kötetben a római jog hatását mutatja be az európai és más földrészek jogrendjére a középkortól napjainkig. Érződik, hogy hatalmas ismeretanyagot kíván átadni, hisz egyes országok tárgyalását több oldalas idegen nyelvű szakirodalom felsorolásával kezdi. A kötet négy részre tagozódik, a kicsit hosszú bevezetést követően a Római Birodalom bukása utáni joghelyzetet ismerjük meg és látjuk, ahogy Justinianus alatt Bizáncban összesítik az egykori nagy birodalomban felhalmozott jogi tudást. Ezután megismerjük a középkorban használatos európai közösség jogot és a kánonjogot, majd a középkori jogfejlődésről olvashatunk a különböző országokból. Itt bemutatja, hogyan hatott a római jog az egyes országok önállóvá fejlődő törvénykezésére és kitér a római jog oktatására is. Külön említést érdemel Magyarország helyzete, mert itt a Tripartitum tartalmában is kimutatja a római jog hatását. A harmadik részben a 16. század végétől napjainkig olvashatunk az egyes országok jogfejlődéséről, külön kitérve a polgári törvénykönyvek keletkezésére és tartalmára, illetve a kereskedelmi törvények bemutatására. Ugyanúgy nem maradhat el a római jog oktatásának és kutatásának helyzete sem. Egyes országoknál az alkotmányfejlődésre is kitér. Külön meg kell említeni a magyarországi helyzetet, mert itt nagyon részletesen bemutatja a római jog oktatását és kutatását is. Egyes államformáknál, mint Csehszlovákia, majd Csehország és Szlovákia, Oroszország 1918-ig, a Szovjetunió és Oroszország 1991 után és persze az utódállamok, majd Jugoszlávia 1991-ig és az utódállamok jogfejlődését külön tárgyalja. A negyedik részben az Európán kívüli világ jogfejlődése kerül terítékre.
A kötet szövege nem egy könnyed nyári olvasmány, a szakkönyveknél megszokott nehezebb kategóriába tartozik, de a szövegre való ráhangolódást követően könnyebbé válik az olvasás. Jogtörténeti szakkönyv ellenére számos illusztráció is helyet kapott a kötetben. Egyetlen negatívum a kicsi betűméret, de ennek ellenére rengeteg érdekességet olvashatunk a kötet lapjain. Elsősorban jogászoknak ajánlott olvasmány, de a történelem határterületei iránt érdeklődők is számos érdekességet megtudhatnak az európai magánjog történetéről.
Sásdi Tamás
