Pléh Csaba: Árnyak. Tények és Tanúk sorozat, Magvető Könyvkiadó, 2023.
„Az ember sorsa és világa az egyedül rá jellemző egyedi emlékek sorozata, és ez átfordítható a partnerekre is. Az egyes emberek életéből mások által szőtt emlékeket is értelmezhetjük úgy, hogy az eltűnt ember világa az egykori kortársainak emlékeiben közvetlenül élő történetek emlékvilága. Ezek az emlékek mint másokra vonatkozó árnyak vándorolnak saját emlékeink felett, nemcsak felhőket, hanem napsütést, de mindenképpen új perspektívákat is hozva saját életünk történetébe.”
Mindig érdekes, amikor egy tudományterület oszlopos tagja megírja az emlékeit. Pléh Csaba munkája egyszerre életrajz, szociográfia és tudománytörténet, maga a könyv pedig méltón illeszkedik a már szocializmus idejében is nagyon népszerű, pár éve a Magvető Kiadó által újraindított Tények és Tanúk sorozatba.
Az előszóban megismerhetjük a szerző motivációját, hogy miért írta meg a könyvet, majd bele is kezd életének a tárgyalásába. Bevezetésként megismerhetjük a szülei családját mindkét ágról, majd azt, ahogyan a szülők megismerkedtek, akik nem voltak sokáig együtt, ezáltal ő maga elvált szülők gyermeke lett. A válás után az anyai nagymamájához került Dunabogdányba, életének ezen részének felvázolásánál megismerhetjük az egykor sváb falu életét és a gyermek útját az általános iskoláig. Mivel túlságosan okos volt az itteni általános iskolához, ezért Pestre került édesapjához a Ferencvárosba. Itt megismerhetjük milyen volt beleszokni a városi életbe a vidéken szocializálódott kisfiúnak, majd képet kaphatunk a Mester utcai iskolák környezetéről, szűkebben a Mester utca 19-ben eltöltött általános iskolai, majd a Fáy Gimnáziumban lezajló középiskolai évekből. Ezáltal a tanuló szemszögéből megismerhetjük a korszak pedagógiáját is, képet kaphatunk a két iskola nagyobb tanáregyéniségeiről is. Az iskola mellett láthatjuk mivel töltötte a szabadidejét és megtudhatjuk mennyire szerette a könyveket és a filmeket. Az általános és a középiskola között pedig végigkövethetjük, hogy a szerző hogyan élte meg az 1956-os forradalmat. Az érettségi után természetesen az egyetemi évek következnek, ahol betekintést nyerhetünk a magyar-pszichológia szak képzésébe is. Láthatjuk, miért adja le a magyar szakot, és hogyan lesz végül a hazai pszichológia egyik oszlopos tagja, miután lediplomázik. Láthatjuk kik voltak rá hatással, ezek közül nagyon részletesen foglalkozik azzal az időszakkal, amit gyakornokként Mérei Ferenc mellett töltött. Átélhetjük, hogyan ül vissza újra az iskolapadba a nyelvészet miatt, főleg azért, hogy pszicholingvisztikával foglalkozhasson. Képet kaphatunk a kutatási területeiről, a fentebb említett pszicholingvisztika mellett a pszichológiatörténet és a kognitív pszichológia oktatásáról és kutatásáról. Láthatjuk azt is, hogyan lesz tanszékvezető és miképpen vezeti át a rábízott tanszéket a rendszerváltás évein. Olvashatunk külföldi kapcsolatairól és természetesen a magánéletéről is. Külön megismerhetjük két feleségét, Juditot és Ottiliát, valamint gyermekeit, Dánielt és Kamillát. A kötet végén pedig részletesen megismerhetjük a rá nagy hatással levő pszichológus kollegáit és más szakmákból szerzett barátait. Ebben a részben képet kapunk a tárgyalt személy életéről, kutatási területeiről és természetesen a szerzőhöz fűződő kapcsolatáról.
A kötet szövege az ismeretterjesztő műfaj ellenére könnyen beszippanthatja az olvasót, köszönhetően a szerző olvasmányos stílusának és olykor ironikus humorának. Természetesen a történeti mozzanatok mellett nem hiányozhatnak a nagyobb sztorizgatások sem, amelyek még jobban emelik az olvasmányélményt. A tárgyalt eseményeket és személyeket pedig a kötet végén egy kisebb fényképalbum hozza hozzánk még közelebb. Nem hiányozhat a kötetből a bibliográfia sem, aki kedvet kap a szerző, vagy a tárgyalt személyek egy-egy munkájához, az innen tájékozódhat. A kötet nem hiányozhat a közelmúlt tudománytörténete iránt érdeklődő olvasó polcáról, de az életrajzok kedvelői is egy érdekes olvasmánnyal lesznek gazdagabbak, ha a kötetet a kezükbe veszik!
Sásdi Tamás
