Hajdú Tibor - Pollmann Ferenc: A régi Magyarország utolsó háborúja 1914-1918. Osiris Kiadó, 2014.
„Mire a falevelek lehullottak nyilvánvalóvá vált, hogy hosszú háborúra van kilátás és ez nemcsak a hadsereget, a hátországot is nehéz próbatétel elé állítja.”
Az első világháború a történeti szakirodalom és a regények egyik legkedveltebb témája, a századik évforduló különösen bőséges termést hozott az előbbi zsánerben. A magyar munkák között kiemelkedik Bihari Péter monumentális szintézise és Hajdú Tibor és Pollmann Ferenc közös munkája. Utóbbi címéről azt hinnénk, hogy kizárólag hazánk szemszögéből igyekszik bemutatni a Nagy Háború eseményeit, azonban ez a kötet jóval többet nyújt ennél.
A szerzők évenkénti bontásban tárgyalják be az eseményeket, mindegyiknél szinte azonos séma mentén. Bevezetésként felvázolják a két tábor hadicéljait, viszont kihagyják azt, milyen diplomáciai események mentén alakult ki az antant és a központi hatalmak. A szarajevói merénylet is csak említésszinten jelenik meg, viszont az egy hónapos huzavona a szerbek és a Monarchia között, illetve Tisza István vacillálása elég részletesen le van írva. Olvashatunk a hadüzenetekről és utána egyből a hadakozásé lesz a főszerep.
A harci események évadokra tagolásában egyaránt kitérnek a nyugati és keleti front eseményeire, bemutatják az új belépők helyzetét, majd a Monarchia hadseregével történtek következnek, végül a hátország eseményeiről kapunk képet, itt belemennek a belpolitikai történésekbe, a gazdaság aktuális állapotába és arra, hogyan reagáltak a kultúra képviselői.
Nem maradhat ki a technikai fejlődés sem, ezáltal beleláthatunk hogyan alkalmazták először a harci gázokat, miként használta az antant a tankot és mennyire hiányzott ez a másik oldalon és előkerül a korlátlan tengeralattjáró háború is.
A magyar hadiesemények kapcsán átélhetjük, milyen viszontagságos körülmények közepette zajlott le a Bruszilov-offenzíva, miként harcoltak az Erdélybe betörő románokkal és nagyon részletesen elmélyedhetünk az isonzói csaták poklában is.
A hátország politikai eseményei közül számot adnak Tisza politikájáról és az őt követő Esterházy és Wekerle-kormányok összetételéről és tevékenységéről, egészen az őszirózsás forradalomig követhetjük hazánk politikatörténetének eseményeit.
Szakkönyv révén kevésbé olvasmányos munkával van dolgunk, azt sajnos nem tudjuk meg, hogy a szerzők hogyan osztották fel egymás között a fejezeteket. Számomra a hadtörténeti részek túlságosan részletesek voltak, az igazi hardcore rajongók biztosan élvezettel olvasnák x hadosztály és csapat mozgásait, nekem a hátország eseményeinek feldolgozása könnyebben ment. Sokat idéznek a korabeli forrásokból, a szöveget rendkívül gazdag képanyag egészíti ki és a harci eseményeket külön térképeken követhetjük végig. A végén egy kisebb irodalomjegyzék gondoskodik arról, hogy újabb olvasnivalót találjunk magunknak a témában.
Jómagam továbbra is a Bihari-könyvet tartom a hazai szakirodalom csúcsának, mégis ezt a kötetet is jó szívvel merem ajánlani azoknak, akik egyszerre kíváncsiak az első világégés eseményeire és azon belül hazánk szerepére.
Sásdi Tamás
