Ross King: A firenzei könyvkereskedő. Vespasiano da Bisticci és az Arno-parti Athén. Park Könyvkiadó, 2024

„Kis könyvkereskedéséből az évtizedek során megfigyelhette a város életét meghatározó vagy fenekestül felforgató változásokat: politikai cselszövéseket, merényleteket, járványokat, háborúkat, megszállást, vérfagyasztó gyilkosságokat és „a szélsőséges kegyetlenség rémtetteit”.”

A reneszánsz Firenze a kultúrtörténet egyik legkedveltebb témája. Számos kiadvány dolgozta fel irodalmát és művészetét. A középkor alkonyán élő firenzei könyvkereskedő, Vespasiano da Bisticci életét eddig elkerülte a figyelem. A kanadai író, Ross King vállalkozott arra monumentális művében, hogy bemutassa a „könyvkereskedők királyának” életét és a város fénykorát.

A szerző először Vespasiano családját és gyermekkorát mutatja be és azt, ahogy a szegénység a tanulás félbehagyására késztette és a Könyvkereskedők utcájába vette az irányt. Először segédként dolgozott, majd ő lett az üzlet tulajdonosa és végigkövethetjük azt az utat, ahogyan Vespasiano Firenze művelődésének meghatározó alakja lesz, könyvesboltja pedig igazi szellemi műhely, amelyet nagyon jól illusztrál a következő idézet:

„Az egyik vendég szerint a bolt „a filozófia illatát árasztotta”, egy másik arról beszélt, hogy milyen gyakran látott kiemelkedő tudósokat „összegyűlni a mi Vespasianónk boltjában, és ifjak egész seregétől körülvéve nagy dolgokról folytatni csodás beszélgetéseket”.”

Ügyfeleinek beszerezte a legszebb kéziratos könyveket, működése alatt jelenik meg a Gutenberg nevéhez kötött új technológia, a könyvnyomtatás, amellyel ő nem kívánt foglalkozni. Vespasiano jelentőségét nagyon szépen foglalja össze a szerző a kötet végén:

„Vespasiano bizonytalan és cseppet sem irigylésre méltó helyet foglal el két technológia vízválasztóján. A könyvek előállításának általa ismert módját a tökély legmagasabb fokára fejlesztette, ám ezt a technológiát szélsebesen felváltotta, valójában felfalta egy másik, amelyet – noha sokaknak könnyedén és zökkenőmentesen sikerült az áttérés – ő már nem volt hajlandó elfogadni és elsajátítani. A 15. században ő volt a leghozzáértőbb, legtermékenyebb és legbefolyásosabb kéziratkészítő. Személyes érdeme ezernél is több példány megalkotása, nem beszélve azokról a régi és új darabokról, amelyek az ő révén találták meg az új gazdájukat. Szerencsés volt, hogy a kéziratok európai aranykorában élt és dolgozatott, amikor több jelent meg belőlük, mint a történelem bármely más szakaszában; amikor milliószámra készítették őket, hogy kielégítsék az egyre nagyobb számú írástudó, valamint a régieket utánozni igyekezve hatalmas könyvtárakat alapító uralkodók és más hatalmasságok tudásszomját.”

A 15. század nagy könyvkereskedőjének élete mellett King felvázolja az ő szemszögéből a reneszánsz Firenze politikai életét és társadalmát. Megismerjük a Mediciek uralkodását, kapcsolataikat Itália más részeivel, a szerző érinti a Pazzi-családdal vívott konfliktust is.

A fő vezérfonal mellett a szerző nagyon sokszor elkalandoz másfelé is. Ezáltal képet kapunk a könyvek megjelenési formáiról az ókortól egészen a nyomtatás feltaláláság. Terítékre kerül a papiruszból, pergamenből és a papírból készült könyv egyaránt és az új technológia megjelenésekor bemutatja Gutenberg sanyarú sorsát és a könyvnyomtatás munkafolyamatait.

A könyvek külső kinézete mellett a korszak népszerű kiadványainak tartalmába is betekintést nyerhetünk, ezáltal megismerhetjük többek között Platón és Arisztotelész munkásságát, az Isteni színjáték és a Dekameron tartalmát.

Külön kitér a török hódításra, ezáltal láthatjuk, ahogyan az oszmán fenyegetés árnyékában a keleti és a nyugati egyház majdnem egymásra talál 400 év után, az újraegyesülést azonban megakadályozza Konstantinápoly eleste. A köteten folyamatosan végigvonul a török jelentette fenyegetés és a törekvés, hogy ezt a veszélyt valahogyan meg kellene állítani.

Az írásnak van kisebb magyar vonatkozása is, a szerző röviden ismerteti Janus Pannonius kapcsolatát Vespasianóval, és azt, hogy milyen sorsa lett a tőle vásárolt könyveknek a költő halála után.

A könyv szövege az ismeretterjesztő kötetekhez szokott olvasó számára kissé tömény, az olvasást megnehezíti, hogy a szerző sűrűn eltér a kötet igazi témájától. A 413 oldalnyi törzsszöveg sűrű leírásait érdekes sztorikkal fűszerezi meg, ezeknél előkerül ironikus humora is. A leírtakat gazdag képanyag egészíti ki, amely még közelebb hozza hozzánk a tárgyalt témát. A kötet végén idegen nyelvű irodalomjegyzék segíti az olvasót, ha kedvet kapott az egyes témákban való további elmélyülésre.

Az itáliai reneszánsz és a könyv története iránt érdeklődők számára kötelező olvasmány!

Sásdi Tamás